Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

HELYZETEK - KOZÁRI MONIKA Budapest a békeidőkben

A másik testület a Fővárosi Középítési Bizottság volt, amely Budapest törvényhatóságán belül jött létre 1873 novemberében. Ez tehát a fővárosi önkormányzat egyik bizottsága volt. Hatáskörébe tartozott a fejlesztések kezdeményezése, terv-, javaslatés költségvetés-készítés, valamint a végrehajtás ellenőrzése. Előterjesztéseit a városi tanács, illetve a Fővárosi Közmunkák Tanácsa bírálta el, hagyta jóvá. 1880-ban a soron következő „nagyberuházások" - mint az a Pesti Hírlapból kiderül - a Duna szabályozása, a rakpartok kiépítése, a közraktárak építése, a királyi várlak átépítése, a Városliget rendezése, a budai vízmű, a csatornahálózat bővítése voltak. Ezek mellett szisztematikusan haladtak előre a belső körutak boulevardírozásával, a belvárosi utcák aszfaltozásával, a terjeszkedő belvároshoz kapcsolódó utcák, mint pl. az Akácfa utca és a Stáció utca ma Baross utca - szabályozásával, kövezésével, a sugárúti telkek eladásával és oda paloták építésének engedélyezésével, a belvárosi terek - pl. a Deák tér és a Calvin tér kiépítésével és szépítésével. A (Malvintérre például mintaáru csarnok építését határozták el, és a tér díszítésére szökőkutat szándékoztak felállítani. Pályázatot írtak ki a Nemzeti Múzeum csarnokának és a Vigadó hiányzó szobrainak elkészítésére. A nagy építkezések meghaladták a főváros anyagi lehetőségeit, így ezek egy részét az 1870-es években hozott törvények alapján az országos költségvetés finanszírozta. Ebbe a kategóriába tartoztak a Duna szabályozási és partépítési munkái is. A Duna szabályozása és a rakpartok építése. Közraktárak és elevátor Az 1873-ban Budapestként egyesült három város - Pest, Buda és Óbuda - a Duna partján épült. Hogy a három város egy egységgé fejlődjön, az őket elválasztó folyót összekötő kapoccsá kellett alakítani, szabályozni, és a fővárost ráépíteni. A Duna medrének szabályozását - a fővárosnak az árvíz elleni megóvása érdekében - a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium határozta el. A törvényhozás megszavazta az állami költségvetésből a fedezetet a medernek a budai lőportártól (ma Budafoki út 78.) Promontorig (Budafok akkori neve) terjedő szakaszának kotrási munkálataira, mélyítésére, az ott levő kavics és kőzátonyok eltávolítására, amelyre a minisztérium pályázatot írt ki. A pályázatra négy ajánlat érkezett - tudósított a Pesti Hírlap: Deutsch Lajostól, az Allgemeine Österreichische Baugesellschafttól, Pick és Kleintől és Deutsch J. Józseftől. Az ajánlati tárgyalást a Közlekedési Minisztériumban tartották 1880. július 1-én déli 12 órakor, Hieronymi Károly helyettes államtitkár elnöklete alatt. Deutsch J. József ajánlatát fogadták el - aki a szegedi körtöltést is építette - mint a legelőnyösebbet. Deutsch vállalta, hogy a munkát „kotrógépek alkalmazása mellett" a következő héten megkezdi és 1880. december 31-ig befejezi. 774,882 köbmétert kellett megmozgatnia. Az év végi határidőt azért tűzték ki, nehogy a következő tavaszi hóolvadások a fővárosra és vidékére újabb árvízveszélyt idézzenek elő. Budapest árvíz elleni vé-