Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)
Bárczy Harrerrel együtt ugyanakkor egy másik folyóiratot is indít, a „Városi Szemlé"-t, mely várospolitikáját tágabb körben is megalapozza, s célul tűzte, hogy „aperiodika világítsa meg a modern önkormányzati tevékenység és a városi élet különböző aspektusait, többek között az életviszonyokat, a modern demográfiai és szociológiai vizsgálatok eredményeit, ... s az egész világra kiterjedően közölnie kell a városi élet híranyagát"? Ez a folyóirat tárja a nyilvánosság elé a városfejlesztéssel összefüggő fővárosi terveket, s ezek „háttéranyagaként" a legmodernebb nyugateurópai és amerikai liberális elképzeléseket is ismertetik a szerkesztők és íróik javarészt a főváros tisztviselői. Az elnöki ügyosztályon születik meg Budapest fejlesztésének nagyszabású és látványos terve, mely elsődlegesen a katasztrofális lakásviszonyok javítását célozta, de - részint a tanteremként használt nagyszámú lakás felszabadítása érdekében - iskolaépítési, sőt közművelődési beruházások is helyet kaptak benne. A terv - ezt készítői az első pillanattól fogva világossá tették - csak kölcsön útján valósulhatott meg, de Bárczy és munkatársai úgy vélték, a városvezetés feladatkörébe tartozik, hogy akár kölcsönből is fedezzen olyan beruházásokat, „melyek jövedelmet nem hajtanak, de amelyeknek létesítését egy modern nagyvárostól a lakosság méltán elvárhatja. A tanácsi ügyosztályok szükségessé vált beruházási programjait összesítő tervezet 6. Fővárosi Közlöny 1909. márc. 2.18. sz. 369.1. 7. Marc van den Muyzenberg: i.m. 32.1. 8.1900-ban a budapesti lakások 54,6%-a egyszobás volt, s ezekben egy szobára átlagosan 4,3 fő jutott. (In: Budapest félszázados fejlődése 1873-1923. Budapest székesfőváros 297 millió koronát tett ki. Ebből 32 millió közoktatási célú beruházás volt, 58 milliót pedig „népjóléti és kulturális intézmények" megteremtésére szántak. A 32 milliós összeg felét elemi iskolák építésére kívánták fordítani (negyven 16 tantermes iskolaépületet tartalmaz a terv), 5 milliót vettek fel a polgári iskola-hálózat bővítésére (itt 16 új iskola szerepel), s közel ugyanennyit, 4,7 milliót a „kisdedóvók" számának gyarapítására (28 új épülettel). Szerepel még a programban három új felső-kereskedelmi iskola, egy női ipariskola és barakk-iskolák létesítése - együttesen 90 iskolaépület kapott itt helyet. Ezen túl tervezték a szakképzési skálát korszerű iparágakkal kiegészítő iparrajz-iskola bővítését, s az iskolai szemléltető oktatáshoz és a rajztanítás modern irányzatainak bevezetéséhez jól alkalmazható minta-kertgazdaság kialakítását, mely egyben gondoskodna az iskolaépületek díszítéséhez szükséges virágokról is. 10 Az 58 milliósra becsült szociális és kulturális jellegű beruházás döntő többségében lakásokat (közel tízezret) foglal magában. Bérházakat és kislakásos - egyszobakonyhás lakásokból álló - telepeket terveztek, előbbieket a formálódó polgári középosztály és a főváros hivatalnokai, utóbbiakat főként a munkásság számára. Helyet kapott még az új budai állandó színház építése (a Krisztinavárosi Színkör és a Várszínház „rozzant" épületeit perspektívátStatisztikai Közleményei, 53. Budapest, 1925.1. rész 14-17.1.; II. rész 6-7.1.) ?. Fővárosi Közlöny 1909. május 18. 40. sz. (Melléklet, 2.1.) ío. Fővárosi Közlöny, 1909. május 18. 40. sz. (Melléklet, 17-18.1.)
