Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)

ÉPÍTTETŐK - ERDEI GYÖNGYI Bárczy István beruházási programja (1906-1914)

lannak ítélték), s az Aquincumi Múzeum bővítése is. A tervezett „közjótékonysági intézmények" új szociálpolitikai koncepciót jeleztek: a „népotthonok" a szegényebb rétegek számára épülnek, akik „szabad óráikban társadalmi életet élhetnének és szórakozhatnának, s kulturális igényeiket is kielégíthetnék". A népotthonban könyvtár és olvasóterem, társalgó, hangversenyek és színielőadások, bálok rendezésére alkalmas, színpaddal ellátott nagyterem, kisebb, oktatás céljára használható termek, ebédlő (konyhával), tudakozó (tanácsadó) irodák, kert, gyermekjátszótér, s a lakásokból hiányzó fürdő-helyiségek kaptak helyet. Két népotthon szerepelt a tervekben - összköltségük 1,1 millió koronát tett ki. Terveztek még Népszállót - a hajléktalanok elhelyezésére -, menedékhelyeket és szükséglakásokat, leány- és fiú-árvaházat s özvegy nők otthonát - ingyenes egyszobás lakásokkal.

11 E nemcsak volumenében, de koncepciójában is gyökeresen új beruházási program tartalmazta egyben a kölcsön fedezetéül szolgáló kiadásokat is. Bárczy arra alapozta a kölcsönt, hogy a városi közüzemeket saját (korabeli kifejezéssel: „községi") kezelésbe veszik, s ezek jövedelmei révén biztosítják a kölcsönök visszafizetését. Ebből adódott, hogy a közüzemek megváltására s új üzemek létesítésére szánt összegek is részei a programnak. A később 270 milliósra csökkentett beruházási terv 1909. április 7-én kerül a törli. Fővárosi Közlöny, 1909. május 18. 40.sz.... (Melléklet, 24.1.) 12. Fővárosi Közlöny, 1909. április 13. 30. sz. 663-664.1. vényhatósági közgyűlés elé. „A fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában" közreadott polgármesteri és bizottsági előterjesztés előadója Wildner Ödön. A vita során Bárczy több alkalommal is felszólal, sokoldalúan indokolja a lakáskérdés és a szociális problémák megoldásának sürgősségét és fontosságát. Külön is kitér az iskolaépítésekre. Arra törekedtek, hogy az aktuális igények kielégítésén túl a közeljövőben várható szükségleteknek is megfelelr~ , 12 jen a főváros. A közgyűlés elfogadta a javaslatot, s az építkezések ügyeinek előkészítésére a polgármester elnökletével egy 24 tagú bi13 zottság kiküldéséről döntött. Az előzetes tárgyalások során a munkaprogramból elkülönítették az „elsősorban kielégítendő szükségleteket", melynek eredményeként egy 70 millió koronás terv született. Ebből 10 milliót közoktatásügyi beruházásokra - iskolák és kisdedóvók építésére - szánnak, közel 2 és félmilliót közjótékonysági intézmények (népotthonok, népszállók) létesítésére, de a terv több helyen is tartalmaz oktatási és kulturális célokra tervezett épületeket, s összességében a beruházások mintegy 20%-a közművelődési jellegű volt.

14 Bárczy és „stábja" azonban nem elégedett. Wildner a lakásépítési és közművelődési program terveit átdolgozza, s egy 95 millió koronás összeállítást készít, melyből 32 millió korona tisztán közművelődési beruházás, s terveik szerint már 1910-ben megindulna a megvalósítás is.

15 13. Városi Szemle, 1909. évf. 95. sz. 453.1. 14. Fővárosi Közlöny, 1909. május 18.40. sz.... (Melléklet, 48.1.)