Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ÉLET A KULTÚRÁBAN - ZEKE GYULA A nagyvárosi kultúra új formái és a zsidóság

„... megteremtették az úgynevezett interjút..." Barna Izidor Vasárnapi Újság 1911 mérnök nevéhez fűződik a Törekvés Sport Egylet megalakítása, két évtizeden át volt a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, s nemzetközi sportdiplomáciai tevékenysége fölbecsülhetetlen hasznot hozott a magyar sport számára. Hajdú Marcell ügyvéd demokrata várospolitikus volt, s a két világháború között fontos tisztségeket viselt a Pesti Izraelita Hitközség elöljáróságában is. Sportszervezőként a magyar vívósport fejlődéséért tett sokat, megalapította a Nemzeti Vívók Klubját, s a stockholmi olimpián ő irányította a győztes magyar csapatot. Kifejezetten zsidó jellegű sportegyesület mindössze egy alakult Magyarországon, a kisszámú hazai cionisták által 1906-ban létrehozott Vívó és Atlétikai ( ^lub. Az 1888 óta létező Magyar Testgyakorlók Köre sosem tekintette magát zsidó sportklubnak, jóllehet megalakulásában szerepet játszott a már meglevő egyesületek egy részének elzárkózása a zsidó sportolók elől. Mégis, egészen az első zsidótörvényig - egy-egy sportág néhány egyesületét nem számítva - számos helyen találunk zsidó sportolókat, s nem volt más a helyzet az egyesületek vezetésében s mecenatúrájának köreiben sem. Ha a születő versenysport új tereket, új intézményeket és addig nem létező embertípusokat adott a városnak, nem kevesebb érdem illeti meg a polgári korszak sajtóját. Itt is valami gyökeresen új született, s ebben is komoly szerepe volt a zsidóságnak. Nem tanulság nélkül való mindjárt a statisztika. A budapesti szerkesztőknek és hírlapíróknak (sajnos összevont az adat) 1890-ben közel 46, 1900-ban már több mint 49, de még 1910-ben is 48,4%-a volt