Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - KARÁDY VIKTOR — PALÁSTI MÓNIKA Ecsetvonások a budapesti ortodoxiáról

Az pesti ortodox (1911-1931) és állami (1937) anyakönyvekben szereplő házasokkal kapcsolatos foglalkozási adatok 1911-1919 (N=297) férj férj feleség apja apja 1920-1931 (N férj férj apja =622) feleség apja összes 1937 mezőgazdasági 1.7 1,4 1,0 0,8 1,2 2,5 munkás, művezető, kis20,0 5,9 4,5 17,1 2,8 2,5 35,7 alkalmazott, segéd kisiparos 11,7 9,8 8,0 7,6 13,4 11,0 7,1 kiskereskedő 41,0 50,5 55,2 43,1 51,6 51,6 20,7 magán-, köztisztviselő 10,0 3,9 6,5 14,0 3,2 5,5 23,3 diplomás értelmiségi 8,6 3,9 2,0 6,0 2,8 3,2 9,2 nagypolgári önálló 4,4 14,7 14,4 6,8 16,4 11,2 3,4 hitközségi alkalmazott 2,4 9,8 8,0 4,4 8,8 11,7 egyéb 0,7 0,5 0,2 0,5 0,7 0,4 összesen ebből ismeretlen (%) 100,0 100,0 1,7 31,3 100,0 32,3 100,0 1,1 100,0 31,5 100,0 35,5 100,0 0,2 leghagyományosabb „zsidó" foglalkozási kategóriák képezték majdnem kizárólagos bázisát. Logikus generációs különbségek gyanánt könnyen értelmezhetőek a házasuló ortodox férfiak és a házasok felmenői közötti foglalkozásszerkezeti eltolódások. Míg a férjek nemzedékében még sokkal több a segéd, a munkás és kevesebb a nagypolgári önálló, a házasulok szülői között már alig találni segédet, munkást: az életciklusbeli mobilitás ezeket rendre önálló kis- vagy nagykereskedőkké, esetenként nagyiparossá vagy egyéb tulajdonnal, tőkével bíró polgári önállóvá változtatta. Hozzá kell tenni, hogy az ilyesfajta, más miliőkben talán kivételesnek tűnő intragenerációs mobilitás az ortodox kereskedő- és kisiparos-világ gazdasági szerkezetéből logikusan következik. Az itt számbajövő munkásréteg majdnem kizárólag kisalkalmazottakból, segédekből, esetleg a nők között varrónőkből állt, akik leggyakrabban kis műhelyek dolgozói voltak. Ezeknek rétegjellegét inkább meghatározta a kistulajdonossal kialakított patriarchális kapcsolat, a szigorú munkavállalói viszonyon messze túlmutató érzelmi-emberi érdekközösség, mely legtöbbször az ortodox vallásgyakorlat közösségét is magába foglalta, evvel együtt az „egymás között" élés igényét is. A lakóhelyek s a munkahelyek erős területi szegregációja az imaházak közelében ugyanerre a tömbszerű csoportintegrációra utal. Nem számított az ilyen típusú munkakapcsolatban kivételesnek a kiszemelt segéd házassága a tu-