Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - KARÁDY VIKTOR — PALÁSTI MÓNIKA Ecsetvonások a budapesti ortodoxiáról

Eltérő indokkal ugyan, de alulregisztrálás mindkét hitközségi csoportnál előfordulhatott. Ezek a további tisztázó kutatásokig nehezen áthidalható bizonytalanságok az ortodoxia és a neológia demográfiai erőviszonyaira csak óvatos becslést tesznek lehetővé. E szerint a konzervatívabb hitközség kötelékében lévők a pesti zsidóságnak kevesebb mint egyhuszadát (5%) képezhették. Ezt a becslést közvetett adatokból is meg lehet erősíteni. Egy igen értékes, de o sajnos egyedülálló összeírás szerint ismeretes például az 1926-os évben magukat szombattartóknak minősítők országos listája. Mivel maga az összeírás is ortodox kezdeményezés volt, valószínűleg az előírt szombati munkaszünetet tiszteletben tartók túlnyomó része (ha talán nem mindegyike) az ortodoxiához tartozott. Még ha a szombattartókat kizárólag az aktív ortodox népességgel azonosítjuk is, a Budapesten összeírt nyolcszázhúsz szombattartó az itteni rokonnépességnek alig több mint 1%át jelentené.

10 Pontosabb becslést enged meg azonban, ha csak a foglalkozási körülményeik szerint jobban azonosítható 441 szombattartó kereskedőt arányítjuk a fővárosban működő hasonló foglalkozású aktív 9. Khorein Dezső, Szombat-almanach, Budapest, 1927,152-254. 10. Az összehasonlítás alapjául az 1930-as népszámlálás idevágó eredménye szolgálhat, mely szerint Budapesten 94665 aktív zsidó lakos volt. Lásd Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve, 1913-1920,46. 11. Lásd Magyar statisztikai közlemények, 96,115. 12. Ezt az idézett adat maga is megerősíti, hiszen az összes budapesti szombattartónak nagyobbik része (kereken 54%fl) maga is önálló kereskedő volt. Lásd még lentebb a 2. táblázatot az ortodoxia foglalkozási megoszlására nézve, mely szintén a kereskedő-társadalom túlzsidó vallásúhoz, akiknek száma az 1930-as népszámlálás szerint 13961 volt.

11 Ezek szerint még a többinél - mint az alábbiakban is látni fogjuk - általában sokkal gyakrabban hagyományosabb beállítottságú önálló kereskedőknek is csupán 3,2%ot meg nem haladó töredéke tartozhatott formálisan az ortodoxiához. A legtöbb egyéb foglalkozási csoportnál ez az arány még ennél is csekélyebb volt. Ez a megjegyzés jó alapot képezhet az ortodoxia társadalmi bázisának tanulmányozásához, melyre nézve több megközelítő jelzést szolgáltat a házasodok és a házastársak szüleinek foglalkozási csoportok szerinti megoszlása. Összehasonlításul az így kialakított adatsorhoz csatoltuk az 1937-es év homogám zsidó házasainak 13 megfelelő adatait. Bár a házasok szüleire nézve a mintegy egyharmados adathiány valamelyest bizonytalanná teszi az összehasonlítások érvényét, a párhuzamos adatsorok tanulságai teljesen egyértelműek. Az ortodoxia elsősorban és túlnyomórészt a kis- és nagykereskedők, ezek alkalmazottai és munkásai köréből, valamint a tradicionális kisiparosságból, s nem kis részt magából a hitközségek személyzetéből rekrutálódott. A hagyomány őrző zsidóságnak a történelmileg nyomó képviseletét mutatja. 13. Az 1937-es információkat a budapesti házas piacra vonatkozó, s a homogám zsidó házasságokról szóló, illetőleg 1 /3-os szigorúan reprezentatív mintán alapuló felmérésből nyertük a polgári házasságkötésekre vonatkozó anyakönyvi bejegyzésekből. A felmérés még folyik, 1900 és 1950 között több más mintaévre. Sajnos az ortodox adatainkhoz időben legközelebbi s máris rendelkezésre álló 1937-es adatok nem tartalmazzák az V. kerület anyagát, mivel a házas anyakönyvek megfelelő levéltári másodpéldánya erre a kerületre nézve kivételesen hiányzik.