Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

mozgalom második vezéregyéniségévé emelkedő Max Nordau is, akik mindketten szintén pesti születésűek voltak. Herzlnek jó néhány magyar zsidó barátja volt, akiknek később sokat köszönhetett palesztinai terveinek török diplomáciai hátterén dolgozva. Kapcsolatban állt pl. Széchenyi Ödön gróffal, a „legnagyobb magyar" kisebbik, a századvégen török pasává emelkedő fiával, aki a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezőjeként fontos udvari kapcsolatokkal rendelkezett. Legjelentősebb segítőjét, a II. Abdul Hamid szultánhoz kihallgatást szervező Vámbéry Ármint a leveleiben magyar kedveskedő szóval nevezte el „bácsi"-nak. Máshol arról ír, hogy a nagy orientalista tudóst látogatva felidéződött számára ifjúsága városának atmoszférája. Mezei Ernővel, a függetlenségi pártnak és sajtónak az emigráns Kossuthhoz közelálló tagjával is levelezett, azon tréfálkozva, hogy a cionizmus minálunk piros-fehér-zöld lehetne, és ők könynyen megérthetik egymást, lévén mind33 ketten „pesti zsidók" („Pest Jew"). A szülőház azonban ma már nem áll. A Dohány utcai templomot környező és eltakaró kicsiny épületek miatt kezdettől felmerült az igény, hogy a városképi értékek érvényesüléséhez valamiféle térrendezéssel, rálátást kellene nyitni a zsinagóga impozáns homlokzatára. Krumholtz Ágoston különösen nagyszabású - nyomtatásban, tervrajzzal együtt közreadott - terve még azt is felvetette, hogy „amerikai módszer" segítségével el kellene tolni az épületet jelenlegi helyéről.

34 Végül a szá33. I.m. 3-4., 7-8. 34. Krumholz Ágoston: A Pesti Izraelita Hitközség Dohány utcai templozadvégen megindult az építkezés: a közben megnyitott Wesselényi utca sarkára került Herzl-féle házat lebontották, és a helyére a zsinagógához stilárisan illeszkedő épületet emeltek. Mögéje az 1929-31 közötti munkálatok során hétíves árkádsor készült, belül szép parkot alkotva, lezárásában a Hősök Templomával, Vágó Ferenc és Faragó Ferenc munkájával, amelyben nevekkel telerótt márványfal őrzi az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékét. A moreszk saroképületben 1932ben kezdte meg működését az Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény. Belsejében, a lépcsőház fordulójában kicsiny márványtábla hirdeti, hogy egykor ezen a helyen állott Theodor Herzl szülőháza. Szomorúfűz a templom udvarán 1944 októberében a Dohány utcai zsinagóga átmenetileg fogolytáborrá változott. Miután Horthy Miklós kormányzó sikertelen kiugrási kísérletét kihasználva a Magyarországot megszállva tartó német csapatok Szálasi Ferencet és nyilas híveit juttatták hatalomra, erőltetett menetben születtek meg az intézkedések a magyarországi zsidóság mielőbbi fizikai megsemmisítésére. Az ún. nemzetközi gettóból - a külföldi követségek menleveleivel rendelkezőket tömörítő csillagos házakból - mintegy hatezer embert hurcoltak a Dohány utcai és a Rumbach Sebestyén utcai templomba, hogy pár nap múlva, az újlaki téglamának amerikai rendszerben való eltolásának terve. Bp. 1899. 35. Raj i.m. 10-11.