Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

gyárból elindítsák őket a haláltáborok felé. November 29-én kelt a rendelet a „nagy gettó" felállításáról, melynek egyik határvonala a Dohány utca lett. A Nagyatádi (Kertész) és a Király utca, illetve a Károly körút által bezárt, fapalánkokkal eltorlaszolt bejáratú négyszögben közel hetvenezer áldozatot zsúfoltak össze, akik azután végigjárták a poklok majd minden SZenVe^J ' V

36 descit. A gettó mintegy hét hétig elzárt területét nem csupán a németek vagy a nyilasok által tervezett, „központi" megsemmisítés veszélye fenyegetette, a legkomolyabban egyébként a közeledő szovjet csapatok győzelmének előestéjén. Mindennapos iszonyatot jelentett a védelem ellenére a palánkokon át benyomuló nyilas bandák fosztogatása és gyilkosságai. Bár a legviszszataszítóbb rémtetteket végül maguk a nyilas hatóságok is igyekeztek megakadályozni, a lehetetlen ellátási és higiéniai körülmények, valamint a bombázások mellett ezen fasiszta mészárlások következtében pusztult el az a sok ezer ember, akiknek a Dohány utcai zsinagóga udvarának földje adott végső nyughelyet. Bár többségüket a gettó felszabadítása után kihantolták, mintegy hétezren - zömük tömegsírban, névtelenül — máig itt várják, hogy majdan felébressze őket a Messiást köszöntő sófár.

37 36. Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Szerk.: Zeke Gyula. Bp. 1992. (továbbiakban: Gonda) 231-233., Randolph L Braham: A magyar holocaust. Bp. 1990.203 ski. 37. I.m. 208-21 1., Gonda i.m. 234-235., Raj i.m. 11-12. 38. Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Bp. 1991. (továbbiakban: Orbán) 19. 39. Ma még nem lezárt az áldozatok pontos számának megállapítását Gondos tervezés segíti elő, hogy a Hősök temetője, ez a dübörgő világvárosi forgalom kellős közepén is oly csendes sírkert méltó emlékhelye lehessen a magyar történelem viszontagságaiban elpusztult zsidók földi maradványainak. A Wesselényi utcát követő árkádsorral párhuzamosan egy vakárkádsor díszíti a zsinagóga északi falát, amelyre - mint említettük - az első világháború zsidó halottainak neveit vésték. A furcsán görbülő fák közötti sírok fogják közre a pesti gettó - szögesdróttal övezett faldarabot ábrázoló - emlékművét. Az utca felőli oldalon, az egykori bejáratnál is őrzi egy emléktábla a vészkorszak emlékét. Nemrég kapott szép márványtáblát a sírkertben Szenes Ghana, aki Magyarországról vándorolt ki Izraelbe, majd angol hadnagyként tért vissza, hogy részt vegyen az ellenállás szervezésében, de röviddel ejtőernyős földetérése után elfogták és kivégezték.

38 Ez a környezet - az immár több mint százharminc éves hatalmas zsinagóga lábánál - valóban méltó arra, hogy helyet adjon egy olyan központi emlékműnek, amely közös emlékhelye lehet a magyar Holocaust mintegy 400 000 gonoszul el39 pusztított áldozatának. A Hősök temploma mögötti kisebb téren, amely a templomkörzetet a hitközség oktatási és adminisztrációs épületeitől elválasztja, az emlékmécsesek mellett hatalmas, ezüstös fényekben csillogó, méltócélzó vizsgálat; csupán a pólusok jelzésére utalok a hagyományos adatokra, lásd Magyarország 1944-ben. Tudományos tanácskozás, Budapest, 1984. június 14. Szerk. Orbán Sándor. Bp. 1984.39. (Für Lajos hozzászólása), 41 (Száraz György hozzászólása), illetve a legújabb, jelentősen revideált kutatásokra lásd Stark Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége. Bp. 1989. 23-46. 40. Orbán i.m. 22-23., Schöner i.m. 13.