Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra
egylete, míg másfelől 1858-ban osztrák nemesi címet kapott a Gönczön szegényházat alapító, zsidó vallású - de immáron nemes koromlai - Schey Fülöp, e minőségében az első „Mózes-hitű" hazánkfia, aki meghívást kapott egy főherceg, Albrecht, Ma20 gyarország helytartója asztalához. Az építési költségeket egyébként- nagy összegű adományok mellett - elsősorban az imaszékek eladásából fedezték; ezek ára 200-500 váltóforint között mozgott. Némi átalakításokkal ma 1492 férfi és 1472 női - egy részüknél az adományozó nevét mindmáig megőrző réz névtáblákkal meg21 jelölt - ülés található a templomban. Az épület ünnepélyes avatását két tényező is késleltette. Egyfelől Schwab Löw halála (1857) óta betöltetlen volt a főrabbi széke. Másfelől 1859 eseménydús nyarán, a solferinói vereséggel és Lombardia elvesztésével végződő itáliai háború miatt fennállt annak a veszélye, hogy ideiglenes hadikórháznak rendezik be a kész, de még használaton kívüli épületet. Végül elhárultak az akadályok, és a Balti-tenger mellől, az akkori Stettin (Sczeczin) városából is megérkezett az új főrabbi, Meisel Farkas Alajos. Barabás Miklós litográfiája máig őrzi a magyar viszonyokba hamar beletanuló szónok és tanító alakját. Meisel az önkényuralmi hatóságok előtt többször is kiállt felekezetének egyenjogúsítása mellett. Sokat tett az olyan jelentős közösségi intézmények megteremtéséért is, mint a talmud-tóra iskola, az aggok háza, a nőegylet, 20. Szabad György: Az önkényuralom kora. In: Magyarország története 1848-1890. Pőszerk. Kovács Endre. I. Bp. 1979.591-593. A témakörre számos kevéssé ismert adatot közöl egy sok folytatásos cikksorozatban Grossmann Zsigmond: A magyar zsidóság a XIX. sz. avagy az Országos Izraelita Tanítóképző Egyesület. 22 „Az új pesti zsinagóga felszentelése szeptember 6-án délelőtt ünnepélyes módon megtörtént - adta hírül a nevezetes eseményt a kor legjelentősebb politikai lapja, a Pesti Napló. - A híveken kívül számos vendég - rend és vallás különbsége nélkül - jelent meg. Jelen voltak nevezetesen minden vallásbeli lelkészek, továbbá a Budán és Pesten székelő, úgy polgári mint katonai hatóságok fejei, előkelők, írók sat. A környű karzatok nőktől tarkállottak. Fleischl egyházközségi elöljáró üdvözölvén mélt. Cseh Eduárd helytartósági alelnök urat, a szertartás azzal kezdődék meg, hogy Barnay Ignác, község jegyzője, az alapítási okmányt fölolvasá. Ezután aláírták s tokjába helyezték; letétetvén a zárkő, a szokásos kalapácsütések s a voltaképi fölszentelési szertartások következének. Az építés vezetője átadá a templom kulcsát a község elöljárójának; azután a thora vagyis a szent törvény írotti példányait hozzák be ünnepélyesen s tevék a szentélybe. Úgy vettük észre, hogy mindenki maga vivé azon példányt, melyet ő ajándékozott a templomnak. Ezután az úgynevezett örök világosságot gyújtá meg a rabbi, s úgy következek a két szónoklat: egyik az új rabbi, dr. Meiseltől, a másik a nyugdíjba lépő dr. Bachtól. Az ünnepélyt a fölszentelési imádság s a „Gott erhalte" fejezé be. A zenei szerzemények, mit hallottunk, részben az erős érczes hangú kántor Friedman, közepén (1849-1870). Egyenlőség (továbbiakban: Grossmann II) 1916-1917. évfolyamok számaiban. 1916/52.21., 1917/1.21. 21. Katona i.m. 6. 22. Uo. 7., Grossmann II. i.m. 1916/45.18., 1917/8.14.
