Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

többnyire azonban Wöhler úrtól vannak, s valóban szépek; szépen is voltak előadva. A beszédet illetőleg, dr. Meisel beszédét, fejtegetési részében, kitűnő alkalmi műnek mondhatjuk. Azt fejtegette, hogy az embernek nem elég a természet, nem a család sem, de Isten házára van szüksége. A mi a beszéd utóbbi, szorosan alkalmi felét illeti, ebben a szónok mindent megemlített, csak Magyarország nevét nem. Pedig Pest Magyarország fővárosa, az új templom 23 pedig Pesten épült." Az önkényuralommal szembeni nemzeti tiltakozást megjelenítő Pesti Nap/é-nak hamarosan még ennyi kifogásolnivalója sem akadhatott Meisel főrabbi honfiúi elkötelezettségeit illetően. Ahogy mind szélesebb körben kibontakoztak a rendszer válságát kísérő tömegmozgalmak, az abszolutista elnyomás egységes elutasításának demonstrálásában fontos szerepet játszottak a legkülönfélébb társadalmi, felekezeti és nemzetiségi csoportok együttes rendezvényei. így került sor 1860. december 19-én az Európa-szállóban egy 600 személyes „testvériesülési" lakomára, melynek Török Pál pesti református lelkész volt az elnöke, Jókai Mór és Tóth Kálmán mellett arisztokraták és egyetemi tanárok a díszvendégei, szónoka pedig Besze János, aki a szabadságharcban közösen ontott vérrel megszenteltnek hirdette a magyar-zsidó testvériséget. Másnap a polgárság nemzeti zászlókkal a Dohány utcai zsinagógába vonult, ahol sok ezren hallgatták Meisel fő23. Pesti Napló 1859. szept. 7., vö. a Nefelejts cikkével, idézi Schöner i.m. 5-6. 24. Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján. Bp. 1967. rabbi hazafias beszédét és áldását, majd pedig elénekelték a Szózat-ot

v Visszatérve az épület felavatására, a sok ezres ünneplő sokaságban ott állt két fiú is, akiknek az életében különleges jelentőséget kapott ez a nap. A kilencesztendős Goldziher Ignác - a későbbi világhírű orientalista és iszlám-kutató - első nyomtatott művét, a zsinagógát köszöntő ünnepi verset szorongathatta a kezében. A tizennégy éves Lechner Ödön pedig az épületet díszítő színes kerámialapokban gyönyörködhetett, melyeket a család kőbányai téglagyárában készítettek, és amelyek olyan jól beváltak, hogy a szecessziós építészet későbbi legnagyobb hazai mestere a Dohány utcai sikeres tapasztalatok alapján használta azokat előszeretettel munkái dí, , , 25 szitesere. Már ez az apró technikai mozzanat is jelzi, hogy Pest új zsinagógájának hatása művészettörténeti vonatkozásokban is kezdettől szélesebb körben érvényesült. Az a sajátos keleties hangulat, amit a díszítőelemek vonal- és csillagornamentikája mellett főképp a keskeny, minaretekre emlékeztető tornyok képviselnek, iskolát teremtett a zsinagógaépítészetben. Motívumai a temesvári, pécsi, debreceni, pozsonyi, malackai, jászberényi, orosházi, békéscsabai, galgóci, kolozsvári, monori, adai, székesfehérvári, nagyszombati, nagyváradi és több pesti zsinagógán is felismerhetők. A Dohány utcai templom születése pillanatától kezdve a legtágabb értelemben vett magyar történelem szerves része lett, 360-361., Grossmann II. 1917/1.20. 25. Raj Tamás: Budapest - A Dohány utcai zsinagóga Bp. 1984. (továbbiakban: Raj) 6., 14.