Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

1841-ben hasonló módon és feltételekkel szerezték meg a Síp utca felé eső szomszédos területet — Nefsi Péter és felesége telkét - iskola céljaira. Világi és vallási vezetőkből álló külön bizottság keretében azután éveken át folyt a vita az építendő templom belső rendjéről. Schwab Löw főrabbi hozzájárulásával végül 1845 szeptemberében született meg a döntés arról, hogy - továbbra is a bécsi példát követve megőrzik ugyan a hagyományos rítust, de az istentisztelet ünnepélyességét és fényét orgona és énekkar felhasználásával fogják fokozni. Kiírták a pályázatot, be is érkeztek a jeles pályamunkák, az évtized végén azonban - nagyon várva, és mégis oly hirtelen - hatalmasat fordult a történelem kereke. Az emberi jogok, az alkotmányos szabadság templomát kezdték falazni a népek azon a nevezetes 1848-as tavaszon, és e munkából a zsidóság is - miként az közismert - kivette a részét alaposan. Zsinagógát azonban szuronnyal nem lehet építeni, csupán vakolókanállal, így csak amikor Európa csendes lett, újra csendes, és elzúgtak forradalmai, akkor lehetett érdemben nekilátni ennek a munkának. Miután Schwab Löw főrabbi kijött a hírhedt Újépület börtönéből, ahová a szabadságharc idején tanúsított magatartásáért, a magyar kormány melletti kiállásáért zárták, meggyorsultak a templomépítési munkálatok. A pályaművek között nem volt könnyű a döntés. A tervezési megbí15. Erdély története. Főszerk. Köpeczi Béla. III. Bp. 1986. 1405., Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-1849. Bp. 1983. 353. 16. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I. Pest, 1857.129. 17. Schöner Alfréd: A Dohány utcai zsinagóga. Bp. 1989. zást a neves bécsi építész, Ludwig Förster nyerte el. Az építkezés - melyet Förster távollétei idején Wechselmann Ignác irányított 1854-ben kezdődött el és öt éven át tartott. Förster párhuzamosan épülő bécsi, leopoldstadti zsinagógája egy évvel korábban, már 1858-ban elkészült - nyilván erre, valamint tágabb gazdasági állapotainkra utalt Jókai Mórnak az a verse, amelyet/1 pesti zsinagóga címmel adott közre ekkoriban induló élclapja, az Üstökös hasábjain: „Egyszerre kezdénk építtetni Egy templomot, ők is, mi is. Az övéké rég készen áll már, Milyenknek meg teteje nincs. Hogyan maradhatánk mi így el? Ok arra lehet nagyon sok: Azt a hitelezők építek, Emezt pedig az adósok. K[aka]sM[árto]n"'

9 Az építkezés eredménye a világon mindmáig a második, Európában pedig a legnagyobb méretű zsinagóga lett, amelynek költségeit csupán egy különleges anyagi erejű közösség tudta előteremteni. A zsidó közösség gazdagodásával persze együtt járt a társadalmi differenciálódás fokozódása is. Két jellemző adat a szociális skála végpontjairól: 1852-ben alakult meg Pesten a zsidó zsákhordó napszámosok (továbbiakban: Schöner) 4. 18. Kománk Dénes: A Dohány utcai zsinagóga építése (lásd.: ebben a számban) 19. Üstökös 1859. szept. 17. - A „Kakas Márton" aláírású verseket maga Jókai írta, lásd Nagy Miklós: Jókai Mór alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1975.93-96.