Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

zsinagóga kezdte meg működését, mely­nek élén az óbudai hitközségtől elváló pes­ti zsidóság utóbb hatóságilag is elismert el­ső rabbija, a Bodrogkeresztúrról érkező Wahrmann Izrael állt. 8 Az Orczy-ház külön regény a magyar fő­város történetében. A Király utca és a Károly körút sarkán 142 szobából és kony­hából álló 48 lakás, továbbá 37 boltozott pince adott helyet a 284 lakónak, két zsi­nagógának, egy „orosz" fürdőnek, három vendéglőnek, táncteremnek, kávéháznak, mészárszéknek, valamint az élelmiszert, ruhát, sírkövet árusító üzleteknek. A szó­beszéd úgy tudta, óránként egy aranyat fialt ez a hatalmas épületmonstrum a bárói családnak, melynek kiválóságai közül is kiemelkedik a költő és tábornok, Orczy Lőrinc. Az eredetileg egy-, majd kéteme­letes ház 1939-es lebontásáig két telken állt, melyek egyikén egykor az az Angol ki­rályhoz cégérezett vendégfogadó dülede­zett, amelyről a Városligetbe kivezető utca a nevét kapta. A sok zsidó lakó miatt „Ju­denhof'-nak nevezett ház bal szárnyának első emeletén egy nagyobb és rendezet­tebb helyiségbe 1820-ban költözött át a zsinagóga, de a hívek számának rohamos gyarapodása egy újabb évtized múltán me­gint csak lépésre kényszerítette a hitköz­ség vezetőit. Az épület Király utcai udva­rában, a kapuval szemközt rendezték be 6. Schmall Lajos: Buda-Pest utczái és terei. Bp. 1906.129. 7. E kategóriákra lásd Bácskai i.m. 8. 8. Grossmann Zsigmond: A pesti zsinagóga. Bp. 1915. (továbbiakban: Grossmann) 3., Katona József: A 90 éves Dohány-utcai templom. Bp. 1949. (továbbiakban: Katona) 3-4. - Itt jegyzem meg, hogy a tanul­mányban - ha nem is egészen precízen, de a szakirodalom zömével összhangban - szinonimaként használom a 'templom' és a 'zsina­góga' kifejezéseket. 585 imaszékkel a helyét tekintve immár harmadik, kétszintes zsinagógát, amely több mint 40 éven át, a Rumbach Sebes­tyén utcai istenháza megnyitásáig volt használatban. Mindazok a polgárosodással együttjáró társadalmi különbségek azonban, amelyek - az európai zsidósághoz hasonlóan - Ma­gyarországon is egyre differenciáltabbá tették a zsinagóga népét, hamarosan meg­határozó hatást gyakoroltak a vallásos élet formavilágára is. A pesti zsidóság alapve­tően három forrásból gyarapodott a reform­korban. Az első csoport tagjai a hazai nagy birtokközpontokból érkeztek, és a legfo­gékonyabb rétegét képviselték a kamarai és a földesúri uradalmak bérlőiből, ter­ményfelvásárlóiból álló társadalmi réteg­nek. A másodikba a cseh-morva tartomá­nyokból, illetve Ausztriából és Kelet-Po­roszországból származók sorolhatók, akik elsősorban üzleti kapcsolataik révén gyö­keresedtek meg Pesten. Végül a harmadik csoport a felosztott Lengyelország és Uk­rajna, illetve a Habsburg-birodalom galí­ciai tartománya felől érkezőkből állt, kul­túrájában és életvitelében jelentősen kü­lönbözve az előző kettőtől." Ok voltak a sokat emlegetett „galiciáne­rek", a kelet-európai jiddis nyelvű, félpa­raszti zsidó társadalom menekültjei, akik értetlenül szemlélték magyarországi hit­9. Buza Péter: Pest-budai történetek. Bp. é.n. 99. 10. Grossmann i.m. 4. 11. Gazda Anikó: A magyarországi zsinagógák ismertetése megyék szerint és a budapesti zsinagógák. In: Magyarországi zsinagógák... Főszerk.: Gero László. Bp. 1989.223. - Érdemes megjegyezni, hogy a Pestre érkezők ugyanakkor nem tekinthetők idegeneknek: 62,3%-uk ugyanis magyarországi születésű volt, és ez az arányszám a század során egyre emelkedett, lásd Bácskai i.m. 19-21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom