Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

NEOLÓGIA ÉS ORTODOXIA - CSORBA LÁSZLÓ Jákob háza, Izrael sátra

sorsosaik asszimilációs hajlandóságát és a nyugati, főként németországi hitéleti reformtörekvéseketcélzó adaptációs kísérleteket. Mély meggyőződéssel ragaszkodtak a maguk ortodox hagyományaihoz és a chaszidikus miszticizmussal és középkori életmódparancsokkal átszőtt vallási élet12 hez. Nos, az általuk is megtestesített konzervativizmus ellenében több ún. magánzsinagóga működött már az 1820-as években Pesten a reformokat szorgalmazó templomegyletek támogatásával, de az ellentétek olyan heves jelenetekben nyilatkoztak meg, hogy az elöjáróság végül bezáratta ezeket az imahelyeket. Maga a hitközség vállalta azonban, hogy átveszi a reformpárti „Cheszed Neurim" egylet Cultustempel elnevezésű gyülekezeti helyiségét, amely eredetileg a szintén Király utcai „Fehér lúd"-házban működött. Az intézményt az Orczy-házban bérelt kétszintes, 491 imaszékes teremben rendezték be a bécsi példakép, a Chorschul mintájára. Utóbbi 1671 óta az első legálisan megnyitott zsinagóga volt a császárvárosban. A rá jellemző kicsinyes aggályoskodások közepette engedélyezte I. Ferenc császár 1826-ban az építkezést, és a szerény külső ma sem árulja el, hogy Bécs egyik leggyönyörűbb klasszicista termét rejti a Duna-csatorna közelében húzódó Seitenstettengasse. A bécsi zsidóság körében népszerű rabbi és hitszónok, Isaac Noah Mannheimer vezette reformgyülekezet 12. A témát részletesen tárgyaló Pietsch meggyőzően érvel amellett, hogy mivel a statisztikák szerint 1869 után a zsidó bevándorlás már kisebb volt, mint a kivándorlás, így a századvég antiszemita-antijudaista irodalmában szociológiai evidenciaként kezelt „galicianer- vagy kazárkérdés" (vagyis a kelet-európai zsidóság állítólagos „beözönlése" a galíciai határon) egyfelől az országon belüli migráció téves kivetíolyan - a hagyományos nyelvet és textusokat megőrző, de a szertartási formákat mértéktartóan megújító - istentiszteleti gyakorlatot alakított ki, amely az elkövetkező évtizedekben azután meghatározó hatást gyakorolt a Habsburg-birodalom minden jelentősebb hitközségére. Ezt követte az Orczy-házban megnyíló Kultusztemplom is a kórus bevezetésével, modernizált (rövidített) imarend alkalmazásával, továbbá a hitszónoklat és a külön női istentisztelet meghonosításával. Nos, növekvő gazdasági-társadalmi súlyának nyomatékával a háttérben, ennek a templomnak a közönsége döntött azután úgy, hogy kellő méretű és szépségű, de főként saját tulajdonú istenházát építtet a Baldácsy család telkén, a Dohány utcában.

14 Felépül az istenháza Miként Savoyai Jenő herceg vagy a Zrínyivel vitázó Raimondo Montecuccoli, éppúgy a Baldacci-família fiai is azért hagyták oda Itália mesésen azúrkék egét a 18. században, hogy a Habsburg császári udvarban találják meg a szerencséjüket. Giuseppe - vagy már inkább József - ugyan csupán őrnagyságig vitte Erdélyben, testvére azonban olyan komoly karriert csinált Bécsben, hogy „véghvezekényi" előnévvel körített bárói címet örökíthetett honfiúsított unokaöccseire. Az idősebbik fiú, Baldácsy Manó császári ezredesből hontésének, másfelől a zsidóságon belül korábban folyt ortodox-neológ vita átértelmező kisajátításának, egyfajta „kifordításának" tekinthető, lásd Pietsch i.m. 53-57. 13. Encyclopaedia Judaica. Vol. 16. Jerusalem, 1971. 124., Hugo Gold: Geschichte der Juden in Wien. Wien, 1966.27-29. 14. Grossmonn i.m. 4.