Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

ZSIDÓK A KOMMUNIZMUSBAN - STANDEISKY ÉVA A kommunista polgárellenesség

tét, amely nyíltan a burzsoá restauráció, a burzsoá demokratikus köztársaság megvalósításának gazdasági és politikai programját tartalmazta". Az ítélet szövegezője (feltehetően Molnár László tanácsvezető bíró.), amikor a vádlottak családi hátteréről ír, kerül minden ideologikumot. Varga Domokos „Vargha Gyula költő és műfordító unokája, apja református pap, aki 50 hold gyenge minőségű föld tulajdonosa volt 100 aranykorona körüli kataszteri tiszta jövedelemmel. Földjét bérbeadás útján hasznosította, majd 1948 vagy 1949 évben az államnak felajánlotta." Tóbiás Áron „apjának a foglalkozása előbb postatisztviselő, utóbb gépésztechnikus, anyja óvónő". Molnár Zoltán apja szabó volt, Fekete Gyuláé „földműves, aki a harmincas évek közepén szüleitől 80 hold földet örökölt."

25 A hatalom a Kádár-korszakban jóval visszafogottabban volt polgárellenes, mint a keresztül-kasul átideologizált Rákosikorszakban. Az alapelvek, amelyekből a polgárellenesség is következett, változatlanok maradtak ugyan, de az ideológia nem hatolt be mindenüvé, mint korábban. A művészeket is kevésbé gyötörték álvitákkal, fejtágítókkal. A nyilvános önkritika kiment a divatból. A tabu témák azonban megmaradtak, a szellem emberei továbbra is bizonyos önkorlátozásra kényszerültek. A letűnt polgárságról tudományos dolgozatokat lehetett írni, a létező kispolgártság írók témája lett. A polgárellenesség a rendszer korrodálódásával anakronizmussá vált, bukásával pedig végképp a történelem sülylyesztőjébe került. 25. MOL Varga Domokos és társai-per iratai. A vádirat kelte 1957. augusztus 29-e, az ítéleté október 9-e.