Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

VÉSZKORSZAK - EMBER MÁRIA Wallenberg elrablása

Wallenberg elrablása EMBER MÁRIA K

i kétli és kérdi, voltak-e idegen országokba küldött diplomaták között mellesleg felderítő, kikémlelő feladatokkal megbízott egyének is? Nem érezzük magunkat illetékesnek ugyan a kérdés eldöntésére, hány százalékos volt az arány 1944ben Budapesten a maradék diplomáciai testületekben (hiszen a Magyarországgal hadban álló nemzetek, államok már régebben visszavonták követségeik munkatársait). Mindenesetre előttünk van abból az irattömegből, amelyet 1991 folyamán juttattak el a szovjet külügyi-belügyi szervek a stockholmi Svéd Királyi Külügyminisztériumnak, egy kimutatás - a magyar fővárosba akkreditált diplomáciai képviseletek „szigorúan titkos" címlistája, amelyet a 2. Ukrán Front SZMERS („Szmerty spionam" = Halál a kémekre!) Elhárítási Főnökségének főnöke, Koroljov altábornagy, továbbá az Elhárítási Főnökség 2. osztályának helyettes vezetője, Petrovszkij őrnagy juttatott el 194S. január 22-én az Elhárítási Főnökség operatív csoportja főnökének, Rinden alezredesnek az Elhárítási Osztály 18. Különleges Bizottsága útján. A melléklet tartalmazza Németország, Bulgária, a független horvát állam, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Japán, Mandzsukó, Portugália, Románia, a Johannita Rend, a Vatikán, az önálló szlovák állam, Svájc, Törökország és végül Svédország érdeklődésre számot tartó épületeinek címét, végül pedig a következő megjegyzéseket: „Fenti címjegyzék adatai abból a tájékoztató füzetből származnak, amelyet a Front Politikai Főnöksége Szlovákia rendkívüli követétől és meghatalmazott miniszterétől, SZPASEKtől, valamint a