Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - LENGYEL GYÖRGY A gazdasági elit szegregációja és lakásviszonyai (1920-1940)

mivel magyarázhatók e lakáskörülmények sajátosságai? A következőkben e két kérdéskörre kívánok röviden válaszolni a multipozicionális gazdasági elitre vonatkozó kutatásunk tapasztalatai alapján. A 314 fős multipozicionális elitből 184 fő (59%) esetében sikerült felkutatni az 1941-es népszámlálás Budapest Főváros Levéltárában őrzött eredeti kérdőíveit, amelyek a lakáskörülmények és a háztartásszerkezet tisztázásához adnak segítséget. A két világháború közti időszakban a magyar gazdasági struktúra rendkívül koncentrált volt, a bankélet és a gazdasági adminisztráció túlnyomórészt a fővárosra összpontosult. Ez a tendencia érvényesült az iparvállalatok estében is, oly módon, hogy bár a termelőegység és a műszaki vezetés lehetett hagyományosan Miskolcra, Győrbe, Salgótarjánba vagy a budapesti agglomerációba telepítve, a központi iroda és a kereskedelmi osztály mindig a fővárosban működött. Nem is egyszerűen a fővárosba koncentrálódott azonban a magángazdaság irányítása, hanem ennek centrumába: durván az Erzsébet híd és a Margit híd közti Dunaparti sávba, lényegében tehát a Belváros és a belső Lipótváros (Szent István város) területére. A minisztériumok az I-II. kerületben, a királyi palota, a kormányzói rezidencia körül, valamint a korabeli V. kerületben, a 1. Tanulmányom „A multipozicionális gazdasági elit a két világháború között. (Fejezetek egy történetszociológiai kutatásból)" c. műhelytanulmány-kötet (Bp. ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, 1993) „Szegregáció és lakásviszonyok" c. fejezetének módosított változata. A szakirodalomra, illetve a multipozicionális elit összetéParlament körül csoportosultak. Ugyancsak ide, az V. kerületbe, a Kossuth tér és a Margit híd közötti területre települtek a kamarák (Szemere u., Szalay u., Szent István körút). A minisztériumok, bankok és vállalati központok megoszlása kerületek szerint Kerület Minisztérium Bank Vállalat I 5 _ II 2 III 1 IV i 2 V 5 13 32 VI 3 VII 4 VIII IX 1 X 3 XI 1 XII XIII 1 XIV n= 12 14 48 n.a. 1 4 nem fővárosi 8 N 12 15 60 telére vonatkozó bővebb információk tekintetében e kötethez utalhatom az olvasót. 2. E kutatási feladat szervezésében, az adatok feldolgozásában Földi Zoltán és Nagy Beáta vett részt, a kigyűjtésben Breinich Gábor, Héjj Csaba és Széchenyi Mihály, Budapest Főváros Levéltárában dolgozó kollégáink működtek közre.