Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - LENGYEL GYÖRGY A gazdasági elit szegregációja és lakásviszonyai (1920-1940)

A Lánchíd pesti hídfője tágabb környezetében, a Vörösmarty tértől a Szabadság térig terjedő területre koncentrálódtak a nagybankok központjai: a Szabadság téren egymással szemben álltak a Nemzeti Bank és a Tőzsde épületei, egymáshoz közel a két nagy magánbank: a Magyar Altalános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületei a József nádor téren és a Ferenc József téren. Az e között a két pólus között húzódó Nádor utcában hét további fontos bank épülete állt, s az Akadémia utca elején volt található a Gyáriparosok Országos Szövetségének székháza is. De az V. kerületre koncentrálódott a nagyvállalatok fővárosi központjainak kétharmada is. Az elit által látogatott klubok, kaszinók sajátos hármas térbeli elrendeződést mutattak. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a Kossuth Lajos illetve a Semmelweis utcában helyezkedtek el a hagyományos, az arisztokrácia és a nemesség által látogatott kaszinók: a Nemzeti Casino, az Országos ( ]asinó, az Úri Club. A Lipótvárosban és a terézvárosi Andrássy út elején voltak találhatók a liberális polgárság klubjai: a Lipótvárosi Kaszinó és a Lipótvárosi Társaskör, a Rotary Klub, a Gyárosok és Gyárigazgatók Klubja, a Szabadelvű Klub; s a Pester Lloyd Társaság épületében, a Mária Valéria u. 12-ben, nem messze a Weiss Manfréd Művek központi irodájától, a Cobden Szövetség és a Nemzeti Gazdasági Klub.'' Klubok, kaszinók, egyesületek kerületek szerint I II III 2 IV 10 V 15 VI 6 VII 3 VIII 6 IX X 2 XI 1 XII 1 XIII XIV 2 n= 48 nem főv-i 1 N= 49 Ezektől mintegy térbelileg is elkülönült az antiliberális társaságok elhelyezkedése: a VIII. kerületben, a Józsefvárosban, a Rákóczi út, József körút, Baross utcában voltak találhatók az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Frontharcos Szövetség, a Baross Gábor Kör, amelyekben az elit néhány tagja ugyancsak érdekelt volt. Az elit rekreációjának két természetes fővárosi pólusa a Margitsziget és a Városliget volt: az egyik az Atlétikai Clubnak és a Polo Clubnak, a másik, a Stefánia úton a 3. A központ és a termelőegység hagyományos elkülönülését említi Hanák Péter, The relationship between family enterprise and managerial enterprise (Hungary in the 19th and early 20th centuries), in: LHannah (ed.), From Family Firm to Professionol Management: Structure and Performance of Business Fnterprise. Bp. 1982.39-49.p. 4. Budapest és környéke utcái, középületei és egyéb adatainak jegyzéke. Bp. 1927.; Budapest. 21 térkép, utcanévjegyzék és idegenvezető címtár. Bp. 1942. 5. Nagy Beáta, Egyesület-tipológia. (Kézirat), 1986.