Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)

KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT - LENGYEL GYÖRGY A gazdasági elit szegregációja és lakásviszonyai (1920-1940)

KFT HÁBORÚ KÖZÖTT A gazdasági elit szegregációja és lakásviszonyai (1920-1940) LENGYEL GYÖRGY G azdasági eliten a szakirodalom a kulcs­fontosságú gazdasági döntésekben nagy befolyással rendelkező vezetők ­gyáriparosok, bankárok, gazdaságpolitiku­sok - körét érti. A két világháború közötti magyar gazdasági vezetésnek volt egy szű­kebb köre, az úgynevezett multipozicioná­lis elit. Azok tartoztak ide, akik egyszerre három vagy több elitpozícióval rendelkez­tek, s akiknek a kezében ennélfogva a gaz­dasági hatalom jelentős mértékben össz­pontosult. A multipozicionális elit tehát a gazdasági elit egy metszetének tekinthető, az utóbbi pedig az elit egyfajta közelítését adja. Történetszociológiai vizsgálatunkban a multipozicionális elit életmódjának egyes elemeire - miként a cím is jelzi, elsősorban a szegregációra és a lakásviszonyokra - vo­natkozó információkat gyűjtöttük össze. A szegregáció esetében azonban nem csupán a lakóhely szerinti elkülönülést érdemes vizsgálni, mivel bizonyos csoportok, így például az elit esetében legalább ennyire jellemző lehet a munkahelyek és a társas élet színhelyeinek koncentrációja is. Látni fogjuk, hogy bizonyos társadalmi sztereotí­piák rögzülésében - s ilyennek mutatko­zott a lipótvárosi burzsoázia fogalma is - ez utóbbiak legalább olyan fontos szerepet játszhatnak, mint maga a lakóhely, vagy az életmód más elemei. Az első kérdéskör itt tehát ez: koncen­trálódtak-e, s ha igen, hol koncentrálódtak a gazdasági elit munkahelyei, hol az elit ál­tal látogatott klubok, kaszinók, s hol az.elit lakásai és házai. A második kérdéscsoport pedig ez: mi­lyenek voltak az elit lakáskörülményei, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom