A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - PAUL BOYER Az amerikai nagyvárosok erkölcsrendészeti reformjainak két arca

Időnként úgy tűnik, mintha Stead első­sorban megszorító, kényszerítő intézkedé­sekben látná e megújulás bizonyítékait. Az eszményi Chicagóban - írja - az erkölcsi értelemben magára ébredt sajtó afféle „kí­méletlen és kérlelhetetlen... társadalmi pellengér" lenne, az egyházak pedig „köz­ponti végrehajtó hatalmat alkotnának, amely a köz egyesített erejével sújthatna le... a köz ellenségeire". S ha a „kinevezett hatóságok" kibújnának az erkölcsrendé­szeti feladatok elvégzése alól, „úgy a cse­lekvés kötelezettsége a [Polgári] Egylet erkölcsi kérdésekkel foglalkozó bizottsá­gara hárulna at . Végeredményben azonban Stead eseté­ben a bizakodás lesz úrrá az aggodalmak fölött, s a környezet megjavítása iránti el­kötelezettség erősebbnek bizonyul, mint az erőszak iránti hajlam. Ha Chicago lakói „felfognák városuk egységének és külde­tésének nagyszerű voltát" - jelenti ki Stead -, akkor Chicagót „az erkölcsmegúj­hodás szempontjából az angolul beszélő >• 37 világ fővárosává" tehetnék. Az If Christ Came to Chicagó-x. egy sajátosan utópikus fe­jezet zárja, amely néhány évtizeddel előre tekint a jövőbe: „A huszadik században" játszódik. A Stead által megálmodott jövő­beli Chicagóban - amely ekkor már az or­szág fővárosa - a közműveket köztulajdon­ba vették, s a város életének egyéb terüle­tei is hasonló átalakuláson mentek keresz­tül: a szemetet fűtőanyagként hasznosít­ják; a Szent Lőrinc-folyó medrét kimélyí­tették, s a város ezáltal tengeri kikötővé 36. Uo. 272, 329,372. 37. Uo. 335; Bayien: „A Victorian's »Crusade« 421 ('az angolul be­szélők fővárosa')." vált; a Michigan-tavat csatorna köti össze a Mississippivel (a tó vizét ezáltal áramfej­lesztésre lehet felhasználni); az egyszintű vasúti átjárókat megszüntették; a széles, fasorokkal szegélyezett főútvonalakat na­ponta lesikálják a bámulatosan ügyes és szorgalmas takarítók. Egyszóval: a „töké­letes felügyelet" a modern nagyvárosi élet minden gyakorlati ügyét-baját megol­dotta. De az emberek is tökéletes kontroll alatt élnek. Stead látomásának sugárzó derűjét nem zavarja meg semmilyen erkölcstelen­ség, bűn, rendellenesség vagy közveszé­lyes magatartás. A környezetátalakítás, a város rejtett és szétzilált erkölcsi erőinek hathatós összefogása valamint az egyéni önzés helyén az egységes polgári erény ki­alakulása - mindez együttesen vezetett er­re a nagyszerű eredményre. A jövő Chica­gója telis-tele van játszóterekkel, ligetek­kel, állatkertekkel és tóparti sétányokkal. Szinte minden napra jut valamilyen cirku­szi előadás, díszfelvonulás vagy polgári ün­nepség; a „hivatalos közlöny" a város min­den lakóját tájékoztatja „a polgári élet fej­leményeiről"; a színházak pedig-amelye­ket egy bizonytalanul meghatározott hiva­talos testület irányít, nem a magánérdek, hanem a köz javára - „a város erkölcsi erőit" csodálatosan izmosító eszközként működnek. Az If Christ Came to Chicago utolsó lapjai fennkölt magasságokba repítenek. A város a Polgármester Napját üli, a polgári naptár egyik nagy ünnepét. A nap ragyog, a zász­38. Stead: If Christ Came to Chicago 409-428 (25. fej. Az idézett rész: 413). 39. Uo. 414,420,427.

Next

/
Oldalképek
Tartalom