A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - PAUL BOYER Az amerikai nagyvárosok erkölcsrendészeti reformjainak két arca

Időnként úgy tűnik, mintha Stead elsősorban megszorító, kényszerítő intézkedésekben látná e megújulás bizonyítékait. Az eszményi Chicagóban - írja - az erkölcsi értelemben magára ébredt sajtó afféle „kíméletlen és kérlelhetetlen... társadalmi pellengér" lenne, az egyházak pedig „központi végrehajtó hatalmat alkotnának, amely a köz egyesített erejével sújthatna le... a köz ellenségeire". S ha a „kinevezett hatóságok" kibújnának az erkölcsrendészeti feladatok elvégzése alól, „úgy a cselekvés kötelezettsége a [Polgári] Egylet erkölcsi kérdésekkel foglalkozó bizottságara hárulna at . Végeredményben azonban Stead esetében a bizakodás lesz úrrá az aggodalmak fölött, s a környezet megjavítása iránti elkötelezettség erősebbnek bizonyul, mint az erőszak iránti hajlam. Ha Chicago lakói „felfognák városuk egységének és küldetésének nagyszerű voltát" - jelenti ki Stead -, akkor Chicagót „az erkölcsmegújhodás szempontjából az angolul beszélő >• 37 világ fővárosává" tehetnék. Az If Christ Came to Chicagó-x. egy sajátosan utópikus fejezet zárja, amely néhány évtizeddel előre tekint a jövőbe: „A huszadik században" játszódik. A Stead által megálmodott jövőbeli Chicagóban - amely ekkor már az ország fővárosa - a közműveket köztulajdonba vették, s a város életének egyéb területei is hasonló átalakuláson mentek keresztül: a szemetet fűtőanyagként hasznosítják; a Szent Lőrinc-folyó medrét kimélyítették, s a város ezáltal tengeri kikötővé 36. Uo. 272, 329,372. 37. Uo. 335; Bayien: „A Victorian's »Crusade« 421 ('az angolul beszélők fővárosa')." vált; a Michigan-tavat csatorna köti össze a Mississippivel (a tó vizét ezáltal áramfejlesztésre lehet felhasználni); az egyszintű vasúti átjárókat megszüntették; a széles, fasorokkal szegélyezett főútvonalakat naponta lesikálják a bámulatosan ügyes és szorgalmas takarítók. Egyszóval: a „tökéletes felügyelet" a modern nagyvárosi élet minden gyakorlati ügyét-baját megoldotta. De az emberek is tökéletes kontroll alatt élnek. Stead látomásának sugárzó derűjét nem zavarja meg semmilyen erkölcstelenség, bűn, rendellenesség vagy közveszélyes magatartás. A környezetátalakítás, a város rejtett és szétzilált erkölcsi erőinek hathatós összefogása valamint az egyéni önzés helyén az egységes polgári erény kialakulása - mindez együttesen vezetett erre a nagyszerű eredményre. A jövő Chicagója telis-tele van játszóterekkel, ligetekkel, állatkertekkel és tóparti sétányokkal. Szinte minden napra jut valamilyen cirkuszi előadás, díszfelvonulás vagy polgári ünnepség; a „hivatalos közlöny" a város minden lakóját tájékoztatja „a polgári élet fejleményeiről"; a színházak pedig-amelyeket egy bizonytalanul meghatározott hivatalos testület irányít, nem a magánérdek, hanem a köz javára - „a város erkölcsi erőit" csodálatosan izmosító eszközként működnek. Az If Christ Came to Chicago utolsó lapjai fennkölt magasságokba repítenek. A város a Polgármester Napját üli, a polgári naptár egyik nagy ünnepét. A nap ragyog, a zász38. Stead: If Christ Came to Chicago 409-428 (25. fej. Az idézett rész: 413). 39. Uo. 414,420,427.