A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)

PROBLÉMÁK ÉS LEHETŐSÉGEK A SZÁZADELŐN - PAUL BOYER Az amerikai nagyvárosok erkölcsrendészeti reformjainak két arca

lásának ügyét. Amint azt Robert Wiebe, Richard Sennett és mások megállapították, a városi középosztály a tizenkilencedik század vége felé fölöttébb zűrzavaros állapotban leiedzett. A szerveződés régi mintái fölbomlóban, az újak pedig alakulóban voltak. A korszak irodalmát egészen áthatották az e helyzet támasztotta aggodalmak. Adna F. Weber a városiasodásról 1899-ben írt tanulmányában például nem a nyomornegyedek szemszögéből tárgyalja a „városi romlás" problémáját, ahogy várná az ember, hanem az „értelmiségi, kereskedő [és] munkaadó osztályok" kapcsán fejtegeti. Weber részletesen idézte George Hansen német társadalomkutató elméletét, miszerint az erős városi osztálymobiliA „Mesterségek és Művészetek Pavilonja" az 1893-as Chicagói Világkiállításon. A kiállítás egészét még erősen áthatotta az a meggyőződés, hogy a városi környezet átépítése révén egyben a közösségi lét is újjáteremthető. Forrás: Cervin Robinson and Joel Herschmann: Architecture Transformed (Cambridge 1987, Mass.: MIT Press - 73. o.) „E tiszavirág életű alkotás fenséges szépsége fényképek, újságok és személyes beszámolók közvetítésével mindenhová eljutott..."