A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)
párhuzamosan, illetve annak következményeként, „jelentőségéhez" méltó módon kívánták kiépíteni. Az akkori „síntér"-ből egy „korszerű" közlekedési csomópontot akartak kiképezni, egyben a Mártírok útjának építészeti lezárását megadni. S egy „nagyszabású kulturális program" épületeit is szándékoztak beilleszteni egy közelebbről nem ismert koncepció egészébe. Kutatásaink azt igazolják, hogy az építkezés leállítása (1953) ellenére továbbra is folyt bizonyos fokú tervezői munka. A KPM 1955-ben tanulmányterv elkészítését rendelte el az UVATERV Altalános Tervezési Osztályának, amelynek célja az volt, hogy a FaV kelet-nyugati vonalának budai állomásai közül a Déli pályaudvari és a Moszkva téri állomások is a „pesti szakasz állomásaihoz hasonló védettséget (kiemelés tőlem - P. E.) nyújtsanak". A munka feltárt előzményei közé tartozik egy meghirdetésre már nem került nyilvános pályázat kiírásának a terve, 1953 első feléből. Akkor még a mélyállomásra két mozgólépcsőn történő lejutást képzeltek el, a nyugati a Moszkva térről, a keleti pedig a Széna tér északi oldalából indult volna. Másrészt azonban még a felszíni csarnok helyzetét sem rögzítették pontosan, mert a terület városrendezési elképzelései is „erősen mozgó állapotban voltak". A mélyállomás-koncepció is áttervezésre került: „oszlopos elrendezés áttörések (pillérek) helyett". Az adott zavaros helyzetben ez a 45. Preisich, 1953. i. h.; A Moszkva téri FaV állomás jelentőségét emelte volna az, hogy a fogaskerekű vasút végállomását is itt kívánták elhelyezni. 46. UVATERV V. Iroda: földalatti vasút Déli pályaudvar és Moszkva-tér tanulmányterv (1955) is - jellemzőnek mondhatóan - a védelmi követelmények kielégítését célozta meg elsődlegesen. Ám ismételten leszögezték, hogy a felszíni csarnok építészeti kiképzése, „homlokzati megjelenítése esztétikai eszközökkel fejezze ki azt a hatalmas műszaki teljesítményt, amelyet a földalatti vasút megépítése jelent", az architektonikus eszközökön túl a későbbiekben majd képzőművészeti alkotások alkalmazásával is. A Szórádi Vilmos által tervezett épület magja egy 17,6 méter átmérőjű kupolával fedett csarnok, amely a mélyállomással összekötő mozgólépcső felső végét foglalja magában. Az utasforgalom kereszteződésmentes és egyezően a többi állomással jobbos rendszerű. A csarnok szerkezete szintén a többivel egyező módon az „500 kg-os rombolóbomba találata ellen nyújtvédelmet'\\) Az oldalfalak 2 m, a kupola-födém 2,5 m, a szilánkvédő előterek 1,5 és 2 m vastagságúak. A védelem többletköltsége csaknem hat millió forint a számítások szerint, és az a FaV összes védelmi költségének 5%-át jelentette. Azonban a tervezők éltek azzal a javaslattal, hogy a Moszkva téren a „védelem" okozta túlzott vertikális és horizontális méret- és tömegnövekedés diszharmonikus megjelenése miatt egy üvegfelületekkel jól megnyitott, esetleg teraszos megoldású, „könnyű csarnoképület" megépítése a kívánatos. 4 Mindemellett ez a tanulmányterv a korszaknak a „szocialista tartalom - nemzeti felszíni csarnokok tanulmány tervei. (Szigorúan titkos). Fényképalbum a vonatkozó műleírásokkal. A BKV-Metró Alagút- és létesítményfenntartási szakszolgálat, tervtár tulajdonában. (A Moszkva térre vonatkozó leírást közöltük; Építészet és tervezés... i.m. 152-153.)
