A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)
forma" dialektikus egységben szemlélt tézise építészeti reprezentációjának speciális esete volt, amikor is a Panofsky-féle formaképzőelv (Gestaltungsprinzip) a maga nyers mivoltában, „applikációk" nélkül jelenik meg, pusztán a „rombolóbomba" hatásának kivédésében manifesztálódva. A Déli-vasúti állomás Az ide tervezett FaV állomás egy később kialakításra kerülő, „korszerű" pályaudvari komplexum első eleme kívánt lenni. A rendszer egésze pedig a Vérmező nyugati oldalának városképi rendezését volt hivatva megoldani ; a Várból jelentkező panoráma egységesítését, valamint a Krisztina körút és az Endresz György tér közlekedési „problémáit". Az állomás terveinek elkészítésére a Földalatti Vasút Beruházási Vállalat a közlekedési miniszter megbízásából nyilvános tervpályázatot hirdetett 1953 elején. A megadott kiinduló alapadat az volt, hogy a FaV felszíni csarnoka a vasúti fordítókorong mellett legyen elhelyezve, a vasúti felvételi épület pedig „fejpályaudvaros" megoldásban, tőle déli irányban, de vele szervesen illeszkedve nyerjen építészeti megoldást. A kiírásban 47. Annál is inkább, mert „a később megépülő Széna téri felszíni csarnok - mivel nem jelenik meg önállóan(l) a téren - lehetőséget ad egy védett kapcsolat kialakítására." (előző jegyzetben i. h.) 48. Preisich, 1953. i. h. 49. Az Építészeti Tanács Titkársága 1953. július 24-én elvetette a „magas-ház" gondolatát, a dí|azott pályamű értékelése kapcsán. S javasolta még a „közönségforgalmi csarnoképület párkánymagasságát... a környező hatemeletes lakóépületek párkónpagossógában... a földalatti felszíni állomás és a többi épületrész párkányát két emelettel alacsonyabbra... megépíteni." (46. jegyzetben i. h.) 50. A díjazott tervek soijend szerint. Czigjer Endre, Kelemen László, szerepelt még egy később elvetett, mintegy 10 emeletes szálloda tervezése is. 49 A tervpályázatot a dokumentumok szerint lefolytatták. A FaV tervezési menetében a minden bizonnyal legnagyobb szabású pályázati anyagból a bíráló bizottság három tervezetet díjazott és ötöt megvásárolt. Az első helyre Czigler Endre munkáját sorolták. 50 Az ő terve is igazodott az épületkomplexum monumentális megjenítésének elvárásához. „A felszíni csarnok, valamint a felvételi épület esztétikai és (!) művészi eszközökkel megfelelően hangsúlyozza azt a hatalmas műszaki teljesítményt, amelyet a földalatti vasút és az új Déli pályaudvar megépítése jelent." (Részlet az 1955-ös tanulmányterv tervezési előzményéből.) Czigler Endre tervének Endresz György téri főhomlokzata egy nagyméretű (15 X 16 m), közel négyzet alaprajzú éttermet takar, mögötte került volna elhelyezésre a téglányalapú toronyszálló (13 szint), azon túl pedig egy reprezentatív, a haladás irányára hosszabb oldalával keresztbe állított „dórizáló" csarnok (11 X 34 m) vezetne a pályaudvarhoz. Az étterem alatt találjuk a FaV felszíni csarnokát. Ide a szálló tömbjének oldalhomBoros-Gebhardt; megvétel: Éhn József, Dávid Károly - Szabó István, Mohácsy Oszkár - Piazza Péter, Ulrich Eerenc és Zöldi Emil (46. jegyzetben i. h.). A tervek fotói Szabó István hagyatékában, Szabó Orsolya szívességéből. Minden bizonnyal ez a pályázati anyag (is?) elpusztult a Műegyetem aulájában 1953. június 19-éről 20-ára virradó éjszaka támadt tűzvészben („szabotázs? "). A FaV tervdokumentációit a Béke Világtanács ülésének tiszteletére állították ki. (Cf.: 35. j.) A Műegyetem Története 1782-1962. Vik. Szeri: Dr. Héberger Károly. Bp. 1979. (Soksz. gépirat) 51. A tervezet II. üteme „lényegében azonos (kiemelés tőlem - P. E.) a pólyadíj nyertes beépítési móddal". (46. jegyzetben i. h.)
