A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
BETEMETVE - PRAKFALVI ENDRE A budapesti „ős-metró" (1949-1956)
vonal keresztezése a Sztálin tér alatt valósul meg. Időrendben haladva a következő adat Vas Zoltán (Allamgazdasági Osztály) jelentése a Titkárságnak 1952 júniusában, 17 amely az alábbiakat tartalmazza. Az építkezés átlagos lemaradása (már) egy teljes év, mindössze a Déli pályaudvarnál rendelkeztek fél év előnnyel, mert a budai oldalon kedvezőbbek voltak az altalajviszonyok. A beszámoló szerint az elmaradásoknak az is oka, hogy a szovjet szállítású túbbingek „átmunkálása" az időveszteségen túl 30 millió forint többletköltséget is jelentett. Még mindig nem volt fúrópajzs, egyszerű bányászati módszerekkel dolgoztak, s a teljesítmény az „újításokkal" együtt sem haladta meg a napi egy métert. Vas Zoltán úgy látta, hogy az épülő vonal teljes költsége várhatóan 2700 millió forintra rúg majd, s teljes átadása 1956. december 31-ére tolódik ki, de azt állította, hogy a Sztálin tér és a Népstadion közti szakasz 1954. december 31-ére kész lesz. A Titkárság június 25-i határozatával a helyzetet és a módosításokat elfogadta. 18 Ismereteink szerint legközelebb a Politikai Bizottság tárgyalta a FaV építésének ügyét 19 1953. augusztus 19-én : ekkor úgy ítélték 14. Párttörténeti (Politikatörténeti Int. Lev.) Intézet Archívuma (korábban), Pl. Arch. 276 f. 54/122; 1951-re előirányoztak például 1,5 millió dollárt 6 db. fúrópajzs beszerzésére is. 15. Uo. A szovjet szakértők jelenlétének egy dokumentuma a FaV Beruházási Vállalat székháza számára készült bútorelrendezési alaprajz. Ez azt mutatja, hogy az igazgatói, titkári iroda és az általános tanácskozó mellett külön készült egy „szovjet szakértők tanácskozója" is, pausz, tus. M = 1: 50 1952. VII. 14. (A MÉpm gyűjteményében az UVATERV szívességéből). A számukra tervezett „középlámpa" (csillár) felhasználásra került (?) a székesfehérvári pólyaudvar felvételi épületében, a büfében és az anyák várójában is. Pausz, tus meg, hogy a Népstadion és az Engels tér közti szakasz 1957. évi átadásának műszaki feltételei adottak. Az előterjesztés szerint már elkészült 1800 folyóméter kettős alagút és az állomási alagutak 32%-a. A budai oldal felé vasúti alagutat még nem hajtottak ki, de az állomási részeket 19%-os készültségűnek mondja. A Politikai Bizottság megállapította, hogy mivel a Nagy Imreféle új kormányprogram elsősorban a lakásépítésre koncentrál, ezért az építkezésnek nyújtott hitelkeretet jelentősen csökkenteni kell. Ugyanakkor előírta, hogy az év végére a Baross tér és a Népstadion között még 400 méter kettős alagút épüljön meg. Egyébként alapvetően állagmegóvási munkákat kell végezni, s elsőrendű cél a vízbetörések megakadályozása. Rögzítik, hogy a döntő fontosságú tübbinggyár alapozási munkálatai is csak ekkorra fejeződtek be. Rendelkeztek még arról, hogy 1953 végéig 4000 dolgozót kell mára munkaterületre irányítani. Utoljára (?) 1954. január 20-án tekintette át a Politikai Bizottság az építkezés menetét, amikor is megerősítették a korábban elfogadott „ütemezéseket", valójában a visszafejlesztést egy „kiegészítéssel": ügyelni kell arra, nehogy a dolgozók lelkeM = 1 :10. (Uo.) 16. Pl. Arch. 276 f. 54/105. 17. Pl. Arch. 276 f. 54/199. Gero láttamozta. 18. PI. Arch. 276 f. 54/139 19. PI. Arch. 276 f. PB 1279. és 276 f. 53/132. 66. lap: „Hely színvázlat" (1953. augusztus 17.) a megépült és az építés alatt álló a lag úts zerel vény ékről, feltűnő vázlatossága (pl. a dupla alagutat egy vonallal ábrázolták) miatt kérdéses az elvégzett munkák rögzítésének megbízhatósága. 20. Uo.
