A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
ILLEGALITÁSBAN - CSIZMADIA ERVIN A szamizdat szubkultúrája
A magyar ellenzék 1981-ben (de korábban és később sem) vezethette le önmaga szerepét kirobbanó társadalmi indulatokból, illetve ezeket orientálni képes társadalmi osztályokból és csoportokból. A „halkan morajló embertömegre" való rátalálás annak a beismerése is volt, hogy Magyarországon nem lehet a lengyelhez hasonló módon elképzelni a rendszer megváltoztatását, vagy akár a vele való együttélést. Ugyanakkor tagadhatatlanul halasztó hatályú is volt az ellenzék potenciális bázisának ilyen „bizonytalan" megjelölése. A Beszélő „nyíltan" nem vállalta fel Bence és Kis Bibó Emlékkönyvben írott tanulmányának szellemiségét, pontosabban nem gondolta következetesen tovább az ott elvont szinten körvonalazódó, de mégiscsak politikai programot. Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy a Beszélő megindítását illetően eltért Bence és Kis álláspontja; Bence azok közé tartozott, akik nem helyeselték a létrehozását. A Beszélő 1. száma beharangozott szándékának megfelelően több érdekes eseményről tájékoztatott. így például beszámolt az 1981 tavaszán megtartott Egyetemi-Főiskolai Napokról és az azokat megelőző egyetemi diákmozgalmakról; cikk elemezte a katolikus másként gondolkodás állapotát; a katolikus egyház is az ifjúság viszonyát. A Hogyan sztrájkolnak Magyarországon? című riport a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat kispesti építkezésének öltöző-sztrájkjáról szólt, Haraszti Miklós pedig a politikai pszichiátria magyarországi helyzetét elemezte. Mindezek mellett az 1981-es nyári lengyel gyermeküdültetési akcióról és a Bibó Emlékkönyvről is írt a lap, továbbá kronológiát közölt a csehszlovákiai magyar kisebbség 1944-198l-es történetéről, valamint egy kerekasztal-beszélgetést Lengelország és a Szolidaritás jövőjéről (a Robotnik 1981. augusztus 27-i száma alapján). A Beszélő megjelenése mindenképpen nagy esemény volt. A magyar ellenzék teljesítette „első ötéves tervét". 89 A sors furcsa fintora, hogy a lap decemberi megjelenésével szinte egybeesett a Jaruzelski-féle katonai hatalomátvétel. Ez egész KeletKözép-Európa és benne a magyar ellenzék számára merőben új helyzetet teremtett. 88. A rendelkezésre álló információk szerint kettejük kapcsolata már a Beszélőtől függetlenül sem volt felhőtlen, de hogy pontosan miért és milyen stációkon keresztül romlott meg, nem tárgyaljuk. Kis a „válást" úgy kommentálta: „Intellektuálisan hosszú időre magamra maradtam. Politikailag azonban nem." V. ö\: Interjú Kis Jánossal, I. kötet. 89. Kőszeg Ferenc szerint Kis 1978-ban azt jósolta, hogy öt éven belül lesz magyar szamizdat folyóirat. Lásd Kőszeg-interjú, I. kötet.
