Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - SPIRA GYÖRGY Haynau bemutatkozása
hagyva hátra - már mindkét dandárjával átkelhet a pesti oldalra, sőt ide vezényelheti egy harmadik dandárját, a Joseph Gerstner tábornok parancsnoksága alatt állót is, amely az előző napon szintén Budára érkezett. Mindazonáltal Ramberg katonáival a pestiek nem 15-én találkozhatnak először, mivel a türelmetlenségén úrrá lenni képtelen altábornagy úr hajókon már 12-én este és 13-án reggel átdob Pestre egy ágyúüteget és néhány század lovaskatonát meg két zászlóaljnyi gyalogost, éspedig a cseh legénységű 1. (Császár-) gyalogezredből, ami - mint szorgalmas pesti naplóírók feljegyzik - főleg „a tót pesti polgárok és asszonyok" körében kelt elégedettséget, hiszen miután ezek a vitézek letelepednek - részint a kozákok mellett, a Rakpiacon, részint az Újvásártéren 4 -, nagyobb nyelvi nehézségek nélkül társalgásba kezdhetnek velük. Ámbár ezeknek a katonáknak az ideérkezte éppenséggel más pestieknek is okozhatna könnyebbséget. A város mezei kapitánya, Keresztes Károly úr ugyanis 12-én kétségbeesve jelenti a történetesen épp utolsó ülését tartó pesti közgyűlésnek, hogy Adlerberg százados, „a kerepesi útvonalon lévő sorompót leeresztvén, a közlekedést megszüntette", s ezért félő, hogy „az illy módon félbeszakasztott közlekedés miatt az élelmet Pestre szállítandó falusi lakosok visszatérni kényteleníttetvén, az élelmiszerek drágasága még inkább érezhetővé" lesz. A közgyűlés pedig erre azonnal küldöttséget meneszt Wussinhoz, a küldöttség útján arra kérve az őrnagy urat, hogy „az orosz parancsnokkal egyet4. Ma: Erzsébet tér. értőleg a közlekedésnek megnyitása iránt intézkedni szíveskedjék". S az éhező pestieken persze másként is lehetne segíteni. Hiszen a Duna balpartján kikötve áll két gabonával megrakott teherszállító hajó, amelyek rakományukat még a honvédcsapatok számára szállították ide; elegendő lenne tehát ezeknek a rakományát kiárusítani a városlakók között (ahogy néhány napja a honvédsereg gabonafelvásárlási kormánybiztosa, Jankó Vince tette más gabonakészletekkel). Wussinnak azonban eszébe sem jut ilyesmi; ellenkezőleg: meghagyja, hogy ezek a hajók „egy óra lefolyása alatt a budai partra szállítassanak", s rakományukat azután lefoglalja a császári csapatok részére. De a közgyűlés kérését teljesen mégsem hagyja figyelmen kívül: a következő órákban Pestre érkező császáriak azt a parancsot kapják, hogy a városból kivezető utak mentén foglaljanak állást. Egyelőre viszont ezek a katonák láttuk - a belvárosban tanyáznak le. Amikor pedig a következő napokban mégiscsak kivonulnak a város széleire, akkor sem azt tekintik fő feladatuknak, hogy élénkítsék a Pest és környéke közti forgalmat, hanem hogy „a legszigorúbb vizsgálat alá" vessék azokat, akik - mint a honvédsereg számára kémkedő némely zsidók - elhagyni próbálják a várost. Az utolsó pesti közgyűlést követő napon, 13-án, megszületik azután Ramberg rendelete, amely immár mindenekkel tudatja, hogy a testvérvárosokban ostromállapot lépett életbe, s ennek megfelelően „minden gyűlések, csoportozások, cassinoi vagy olvasóegyletek eltiltatnak", a nem-