Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
MEGSZÁLLÓK - SPIRA GYÖRGY Haynau bemutatkozása
zetőrség pedig „eloszlattatik" s „e két város lakosai, legyenek bár nemzetőrök, 48 óra alatt mindennemű fegyverüket a helybeli tüzéri tábori szerhivatalhoz {Artillerie Feldzeug-Ami) beadni kötelesek, ellenkező esetben a fegyverek eltitkolója rögtönítélő bíróság alá esik", amint keményen meglakolnak azok is, „kik akár egyenkint, akár többek társaságában a császári hadseregnek ellen állanak", meg „azok, kik a pártütőkkel cimborálni, a pártütő kormánynak parancsait elfogadni, terjeszteni vagy vele akár minemű öszvekötettésben állani, végre, kik a népet engedetlenségre vagy a katonaságot hitszegésre csábítni még most is merészlenék". Majd ezt a szívhez szóló tájékoztatást másnap megtoldja az altábornagy úrnak egy újabb rendelete, amely előírja, hogy „valamennyi vendéglők, kávéházak, úgy szinte a magánházak esti 10 órakor zárassanak be"; 15-én pedig Gaál Eduárd rendelkezik „a királyi épületek kapuinak, valamint is az őrházaknak fekete sárga színekkel való befestése iránt", meg arról, hogy a templomokban ezentúl máskor, mint délben, ne merészeljenek harangozni... És ez még mindig nem minden: a császáriak - mint már év eleji átmeneti itt-tartózkodásukkor is tették - ezúttal is eltávolíttatják az utcasarkokról azokat a táblákat, amelyeken a forradalom idején született új utcaelnevezések olvashatóak, majd még azt is megparancsolják, hogy minden helybeli háztulajdonos szolgáltasson be a hadseregnek meghatározott mennyiségű férfiinget és ágyneműt. S a pestiek mindezt zokszó nélkül tudomásul veszik, a nemzetőrség feloszlatását (és fegyvereik elkobzását) pedig egyenesen megkönnyebbüléssel fogadják azok a derék polgárok, akik eddig is szívesen szabadultak volna a nemzetőri szolgálattal járó terhektől. Legfeljebb olyan kereskedők háborognak, akiknek a boltjából - mint például a dísztárgyakat és gyermekjátékokat árusító Ernst Frigyes vízivárosi üzletéből - még a dísz- és játékkardokat is elhurcolják. Haynau megérkezése Ilyen előzmények után érkezik Pestre július 19-én a Magyarországra küldött császári csapatok jelenlegi főparancsnoka, akiről az itteniek ekkor még csak annyit tudhatnak, hogy ez a szúrós szemmel és hatalmas harcsabajusszal ékeskedő férfiú uralkodójának, az ifjú Ferenc Józsefnek a bizalmából - Magyarország egész területére kiterjedő teljhatalmat élvez, azaz a szó szoros értelmében élet és halál ura, s ha mások élete és halála között kell választania, ritkán szokta választani az előbbit. Mint ezt már április elején is megmutatta előző működési területén, a szabadságharcát vívó Lombardiában, mikor is vagy ezer embert mészároltatott le Brescia városában, amelynek a lakói előzőleg fegyverre keltek a császáriak hátában, és tíz napi elkeseredett küzdelem után csak akkor adták fel a harcot, amikor Haynau ígéretet tett arra, hogy nem lesz bántódásuk. Érthető hát, ha a pesti tanács által köszöntésére kirendelt küldöttség tagjai, akik reggel héttől déli féltizenkettőig kénytelenek várni megjövetelére a szálláshelyéül kijelölt Károlyi-palotában, mire végre glédába vághatják magukat előtte, már teljességgel képtelenek ráncba szedni vészesen táncoló idegeiket. így azután nem csoda, hogy a