Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - SPIRA GYÖRGY Haynau bemutatkozása

zetőrség pedig „eloszlattatik" s „e két vá­ros lakosai, legyenek bár nemzetőrök, 48 óra alatt mindennemű fegyverüket a helybeli tüzéri tábori szerhivatalhoz {Artil­lerie Feldzeug-Ami) beadni kötelesek, ellen­kező esetben a fegyverek eltitkolója rög­tönítélő bíróság alá esik", amint keményen meglakolnak azok is, „kik akár egyenkint, akár többek társaságában a császári hadse­regnek ellen állanak", meg „azok, kik a pártütőkkel cimborálni, a pártütő kor­mánynak parancsait elfogadni, terjeszteni vagy vele akár minemű öszvekötettésben állani, végre, kik a népet engedetlenségre vagy a katonaságot hitszegésre csábítni még most is merészlenék". Majd ezt a szív­hez szóló tájékoztatást másnap megtoldja az altábornagy úrnak egy újabb rendelete, amely előírja, hogy „valamennyi vendég­lők, kávéházak, úgy szinte a magánházak esti 10 órakor zárassanak be"; 15-én pedig Gaál Eduárd rendelkezik „a királyi épüle­tek kapuinak, valamint is az őrházaknak fe­kete sárga színekkel való befestése iránt", meg arról, hogy a templomokban ezentúl máskor, mint délben, ne merészeljenek harangozni... És ez még mindig nem minden: a csá­száriak - mint már év eleji átmeneti itt-tar­tózkodásukkor is tették - ezúttal is eltávo­líttatják az utcasarkokról azokat a táblákat, amelyeken a forradalom idején született új utcaelnevezések olvashatóak, majd még azt is megparancsolják, hogy minden hely­beli háztulajdonos szolgáltasson be a had­seregnek meghatározott mennyiségű férfi­inget és ágyneműt. S a pestiek mindezt zokszó nélkül tudomásul veszik, a nemzet­őrség feloszlatását (és fegyvereik elkobzá­sát) pedig egyenesen megkönnyebbülés­sel fogadják azok a derék polgárok, akik eddig is szívesen szabadultak volna a nem­zetőri szolgálattal járó terhektől. Legfel­jebb olyan kereskedők háborognak, akik­nek a boltjából - mint például a dísztárgya­kat és gyermekjátékokat árusító Ernst Fri­gyes vízivárosi üzletéből - még a dísz- és játékkardokat is elhurcolják. Haynau megérkezése Ilyen előzmények után érkezik Pestre július 19-én a Magyarországra küldött csá­szári csapatok jelenlegi főparancsnoka, akiről az itteniek ekkor még csak annyit tudhatnak, hogy ez a szúrós szemmel és hatalmas harcsabajusszal ékeskedő férfiú ­uralkodójának, az ifjú Ferenc Józsefnek a bizalmából - Magyarország egész területé­re kiterjedő teljhatalmat élvez, azaz a szó szoros értelmében élet és halál ura, s ha mások élete és halála között kell választa­nia, ritkán szokta választani az előbbit. Mint ezt már április elején is megmutatta előző működési területén, a szabadsághar­cát vívó Lombardiában, mikor is vagy ezer embert mészároltatott le Brescia városá­ban, amelynek a lakói előzőleg fegyverre keltek a császáriak hátában, és tíz napi el­keseredett küzdelem után csak akkor ad­ták fel a harcot, amikor Haynau ígéretet tett arra, hogy nem lesz bántódásuk. Ért­hető hát, ha a pesti tanács által köszönté­sére kirendelt küldöttség tagjai, akik reg­gel héttől déli féltizenkettőig kénytelenek várni megjövetelére a szálláshelyéül kije­lölt Károlyi-palotában, mire végre glédába vághatják magukat előtte, már teljességgel képtelenek ráncba szedni vészesen tánco­ló idegeiket. így azután nem csoda, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom