Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

EGYÜTTÉLŐK - HEISZLER VILMOS Soknyelvű ország multikulturális központja

színművét adták. elő. 1839 tavaszán több lapban Kollárt említették az akció szorgalmazójaként. Kollár 1839 márciusában szintén több - magyar, német, horvát - lapban cáfolta a hírt, tagadva, hogy bármi köze lenne az előadásokhoz. Csak találgathatjuk a cáfolat okát - valószínűleg nem akarta, hogy minden szlovák megmozdulás mögött az ő kezét lássák. Az előadás érdekes magyar irodalmi vonatkozása: Madách Imre 1839. január 10-i levelében tudatta anyjával, hogy „a Régi posta utcában tót teátrum nyílt", melyet szándékában áll megtekinteni. A szlovák kultúra ápolásának másik pest-budai központját Martin Hamuijak helytartótanácsi tisztviselő hozta létre. 1834-ben szervezte meg a „Spolok milovnikov reci a literatury slovenskej"-t (a szlovák nyelv és irodalom barátainak társasága). Hosszas előkészítés és több sikertelen próbálkozás után sikerült megnyerni mindkét felekezethez tartozó szlovák értelmiségieket, de az elnökséget elvállaló Kollár már 1835-ben kilépett a másik evangélikussal, Martin Suchán-nyal együtt. A felekezeti vita mögött nyelvi okok rejtőzhettek: a szlovák evangélikusok cseh nyelvűségével szemben a katolikusok a nyugat-szlovák nyelvjáráson alapuló önálló szlovák irodalmi nyelv kialakítására törekedtek. E szellemben adták ki a Zorát (Hajnal), az első rendszeres szlovák irodalmi antológiát, mely formájában és nevében is a magyar Aurorát követte. Négyszer jelent meg (1835, 1836,1839,1840). Szerzője 20. „Az én nemzetségem." Idézi: Sziklay László: Pest-Buda szellemi élete a 18-19. század fordulóján. Bp. 1991,130,. Kása i. m. 90. 21. Fried István: A pest-budai szlovákok kultúrája a reformkorbon, volt a nyelvész Ján Herkel', az első összefoglaló szláv nyelvtan (Elementa universalis linguae Slavicae) szerzője, Anton Ottmayer jogászprofesszor (szlovákul szépirodalmat írt), Ján Bolemann, s kilépése dacára az orvos Martin Sucháfí is. Láthatjuk, hogy a szárnyait Pesten bontogató szlovák irodalom művelőinek köre a szokásos kelet-európai képet mutatja: az első nemzedék itt is az irodalmat kedvtelésből művelő értelmiségiekből (tisztviselő, lelkész, tanár, orvos) állt össze. Nem tartozott a Spolok-hoz Alexander Vrchovsky, a sikeres pesti ügyvéd. O már mecénásként, pártfogóként is felléphetett különböző szláv akciókban. Nemcsak cseh és szlovák, hanem lengyel és szerb kapcsolatokkal is rendelkezett. O pártfogolta a pesti szlovák iskolában tanítóján Kadavyt, aki cseh volta ellenére szembefordult Kollárral, s a közben kialakított Stúr-féle irodalmi nyelv hirdetője s tankönyveivel terjesztője is lett, s nála gyakornokoskodott Jankó Kral', a radikális demokrata szlovák költő. A filológusok egyik kedvenc kérdése: találkozhatott-e a Petőfiéhez igen hasonló irodalmi és társadalmi elveket valló fiatal szlovák költő a Pilvax ifjú forradalmáraival? A kérdést az teszi indokolttá, hogy Kral' principálisa, Vrchovsky a Jókai család régi barátja volt, s Jókai Mór is • 22 nála ügyvédbojtárkodott, sőt lakott is. Láthatjuk a fentiekből, hogy a reformkori Pest-Buda jó terepet nyújtott a szláv népek kapcsolatfelvételére. Nincs ebben semmi különös, ha belegondolunk, hogy a Regio 1990.3.57-59. 22. Sziklay i. m. 45-50. 23. Sziklay i. m 59.