Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - SPIRA GYÖRGY Haynau bemutatkozása

igen gyorsan ne végezzen a még mindig fegyverben álló lázadókkal, s azután leg­feljebb „nyolc nap múlva visszatérend..." A letiport Pest-Budán azonban még ek­kor is akadnak, akiket nem rettentenek meg Haynau ijesztgetései. Olyannyira, hogy az éji órákban ismeretlen kezek ma­gának a fővezér búcsúkiáltványának a pél­dányait is sorra leszaggatják a házak falai­ról. Néhány nap múlva pedig az eddigi pla­kátletépők egyszeriben plakátragasztókká vedlenek át. így hát 29-én reggel „Pest né­mely házszegletein" olyan falragaszok tűn­nek fel, amelyeken egy két héttel koráb­ban Szemere által fogalmazott, s kívüle Kossuth által is aláírt kiáltvány olvasható. Ebben pedig ilyen mondatok foglaltatnak: „A Jászkunságban, a hajdúknál, Bihar szé­lén hatalmas néptábor gyűlt össze; ha a népnek csak huszonnégy óráig van igaz akarata megvívni az ellenséggel, higyjétek el, nincs hadsereg a világon, mellyet sem­mivé ne tegyen." „Ellenségeink mint egyes kicsiny szigetek úsznak az óceán­ban. A nép nagy óceán, mellynek csak aka­ratától függ örökre elborítani hullámaival az egyes szigeteket. De el kell határozno­tok, hogy az ellenséget a haza szent földén nem tűritek; hogy inkább meghaltok, sem­mint rabszolgaság bilincsébe görbítsétek nyakatokat; hogy nem engeditek felpré­dálni keservesen szerzett javaitokat; hogy nem szenveditek nőitek bűnös meggyaláz­tatását." „Fegyverre tehát, fegyverre!" „A népnek föl kell kelni, és győznie kell, ha veszni nem akar." Ám a pesti nép ennek a felhívásnak a ha­tására sem kel fegyverre. De Haynau sem képes visszatérni nyolc, csupán harminc­hat nap múlva. Hogy azután igazán meg­mutassa, ösmer-e kíméletet „a lázadók irá­nyában".

Next

/
Oldalképek
Tartalom