Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - L. NAGY ZSUZSA A főváros román megszállás alatt

A főváros román megszállás alatt 919 augusztus-november . NAGY ZSUZSA 1919 nyarának, végén a pesti polgár tele volt hírekkel és rémhírekkel: megbukott a kommün, Kun Béláék Bécsbe menekül­tek, új kormány alakult, a számukra telje­sen ismeretlen szociáldemokrata szakszer­vezeti vezető, Peidl Gyula elnökletével. Azt már 1918 ősze óta megszokták, hogy az antant hatalmak budapesti misszióinak biztonságát idegen fegyveresek is őrzik, hogy a Balkán Hadsereg színes bőrű fran­cia gyarmati katonái is megjelentek a fővá­rosban. Augusztus 3-án és 4-én azonban egy még ismeretlen egyenruhát viselő hadsereg katonái özönlötték el a várost. Annak az erdélyi román hadseregnek a tag­jai voltak ők, akik Mardarescu tábornok parancsnoksága alatt 119 zászlóalj, 98 üteg, 60 lovasszázad bevetésével morzsolták fel júliusban a magyar vörös hadsereg tiszán­túli offenzíváját. M ardarescu tábornok három kollégájára (Hóiban, Mosoiu, Demetrescu) bízta a Budapest elleni hadműveleteket. A Peidl-kormány, amelynek sem hadserege, sem belső támasza nem volt, amelyet a nagyhatalmak nem ismertek el, reményte­lenül próbálta elhárítani az elkerülhetet­lent. Sorozatosan fordult Guido Romanelli ezredeshez, az 1919. március 21-e után is Budapesten maradt olasz misszió vezető­jéhez. Azt kérte, járjon közben Párizsban, hogy a román hadsereg ne szállja meg a fő­várost. Közben Haubrich József hadügy­miniszter megtiltotta az ellenállást a ma­gyar alakulatoknak, arra hivatkozva, hogy egyrészt Párizshoz fordult a kormány, más­részt, hogy fegyverszünet elérésére is lé­péseket tett. Romanelli a legnagyobb jóin­dulattal továbbította a magyar kormány ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom