Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)

MEGSZÁLLÓK - SPIRA GYÖRGY Haynau bemutatkozása

lésére május 27-én rendezett istentiszteleten „nyugodtan és tetszéssel hallgatták, majd több ezer példányban ki is nyomatták a hitszónoklatot, amelyben az állt, hogy a királyok a népek szerencsétlenségei".) Haynau tehát már ideérkezésének napján, július 19-én iszonyatos méretű hadisarcot vet ki az óbudai és a pesti zsidókra „ugyan megérdemlett büntetésükül, más községeknek pedig kellő óvatosságára": annyi egyenruházati cikk záros határidőn belül történő szállítására kötelezi őket mégpedig egyetemlegesen -, amennyiből csaknem egész seregét teljesen új ruhába öltöztethetné. A bosszúhadjárat megindulása Ilyen és hasonló intézkedések révén Haynauék nem pusztán - és nem is elsősorban - azért igyekeznek éreztetni haragjukat a rebellisekkel, hogy kiéljék bosszúvágyukat, hanem - mint maga Haynau is utal rá - azért is, hogy gondolkodóba ejtsenek mindenkit, aki továbbra sem tette le a fegyvert. S hogy főleg ez a szándék mozgatja őket, kiviláglik abból, hogy mindenekelőtt olyan emberek ellen lépnek fel percnyi haladék nélkül, akiket ez ideig nem sikerült kezükre keríteniök. így Gaál Eduárd már július 16-án meghagyja a pesti tanácsnak, hogy „Kossuth Lajos pártütőnek e város kebelében találtató minden néven nevezendő ingó és ingatlan vagyonát zár alá vegye", majd a következő napokban hasonló zárlatot rendel el egy volt és egy jelenlegi magyar miniszter, a július 6. Ma: Múzeum és Károly körút. 1-én a honvédsereg főparancsnokává kinevezett korábbi hadügyér, Mészáros Lázár altábornagy meg a májusban a külügyminisztérium élére került Batthyány Kázmér gróf ellen. S azután hasonló sorsra jut számos olyan városi vezető is, aki nem várta be helyben, hogy a császáriak lesújtsanak rá, hanem még idejében elmenekült előlük. De kíméletesebb bánásmódban persze nem részesülnek azok a rebelliseknek elkönyvelt személyek sem, akik valamilyen megfontolásból idehaza maradtak. Tudjuk, őrizetbe veszik és vagyonzárlattal sújtják Rottenbillert; lefogják továbbá Lukács Lászlót, aki korábban a vezető pesti radikális lapok legtöbbjének a kiadója volt, s zár alá vetik az ő Ország úti

6 nyomdáját is. Letartóztatják azután - nem tudni, miért egy Nagy Híd utcai

7 divatáru-kereskedés tulajdonosának, Kern Teréziának a férjét, Kern Józsefet, valamint az egyik legtekintélyesebb pesti nagykereskedőt, Weisz Bernát Ferencet, aki 1848-ban a Kossuth irányítására bízott pénzügyminisztérium egyik osztályának a vezetője lett, a főváros év eleji kiürítésekor azonban nem tartott a minisztériummal, hanem ehelyett munkát vállalt a bejövő császáriak által januárban ehelyütt létrehozott, úgynevezett kincstári igazgatóságon, most viszont olyan képtelen gyanúba keveredik, hogy „nála mint az egyik ellenforradalmi irányzatú lap írja - sok aranya és ezüstje lenne Kossuthnak letéve, sőt a korona és az ország clenodiumai is". Igaz, őket kettejüket, kiderülvén vétlenségük, 23-án már szabadlábra is helyezik. 7. Ma: Deák Ferenc utca.