Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra
Pozsonyban egy már korábban létező, de nem túl sikeres akció „feljavításának" érdekében alkalmazzák a vashonvédet. Március 15-én adta ki Bartal Aurélné, a főispán felesége (a helyi jótékonysági akciók egyik vezető alakja) felhívását, hogy hozzák létre a városi és megyei háborús rokkantak otthonát. A sok egyéb jótékonysági akció mellett, úgy tűnik, ez nem eléggé vonzó, így a rokkantotthon-alap segítésére jön létre a vashonvéd. Kicsit eltérő ettől a helyzet Székesfehérváron 5 és Kolozsvárott. Itt a szobor megalkotásának központi alakja Lyka Döme pázmándi (Fejér megyei) 2500 holdas nagybirtokos, 6 aki a két városnak felajánlja, hogy szobrot ajándékoz, és aktívan vesz részt a kivitelezés megszervezésében, s mindenekelőtt Székesfehérváron a támogatók gyűjtésében is. Szegeden a helyi Vörös Kereszt Egyesület keretében születik meg az ötlet és az bonyolítja le a kivitelezést is. 7 Nagyváradon egy helyi napilap szerkesztőségében merül fel az idea, mivel eddig nem elég sikeres a kárpáti falvak újjá5. A székesfehérvári szobor történetére lásd: Gergely Anna: Vértes Vitéz szobra Fehérváron. Fejér Megyei Hírlap 1988. február 20.6. Ezúton is köszönetet mondok Gergely Annának, hogy lehetővé tette a szoborbizottság István Király Múzeumban található iratanyagának áttekintését. 6. Lyka, aki Fejér vármegye 1916-os virilistái közé 9756.16 korona adóval van felvéve, igen aktív a világháború alatt. Községében napközi otthont tart fenn. Fejérmegyei Napló 1915. november 16.3. Felhívást fogalmaz meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez az alaptalan segélyezés ellen: „Itt nem szabad megengedni, hogy egy munkabíró, munkára alkalmas asszony, bármilyen címen vagy ürügy alatt félreálljon. Vegyenek példát nagy asszonyainkról. A mi úrinőink rang- és osztálykülönbség nélkül csak úgy dolgoznak, mint egy munkásnő. A legfelsőbb szférához szokott úri dáma félretesz mindent, éjjelt nappá teszi, egészségét, építésére indított akció. Még a szoborelnevezésben is találkozunk az utánzással, avagy elegánsabban a példakövetéssel: a kolozsvári szobor a Kárpátok őre nevet nyeri, ezután a nagyváradiak az Isonzó őre nevet választják. Nagyszebenben a város német egyesületei a szoboralkotás mozgatói. Az itt említett szobrok többségét már ismert szobrászok készítik el: a Budapestit Sidló Ferenc, a Pozsonyit és Székesfehérvárit Rigele Alajos, a Kolozsvárit Szeszák Ferenc, a Szegedit Szentgyörgyi István. Nem írnak ki pályázatot, hanem a szervezők megkeresik azt a művészt, akinek eddigi pályája bizonyságot nyújt arra, hogy az elképzeléseknek megfelelő lesz az emlékmű. Igen lényeges a legtöbb helyen a helyi művész jelenléte, részben lokálpatriotizmusból: a saját szobrunk a saját szobrászunk műve; részben a saját művésznek a katonai szolgálatból való ideiglenes kivonása érdekében. Szeszákot például, aki bevonulása előtt, 1915 márciusában, még kiállítással búcsúzik városától, 1915 májusában Horváth Ignác 48-as honvédezredes családi érdekét nem kímélve ott áll, segít és dolgozik." Budapesti Hírlap 1915. február 18.9. 7. „A Vörös Kereszt Egylet szanatórium alapjának megteremtése, másrészt az 5. honvédgyalogezred katonáinak harci vitézségét megörökíteni." Lugosi Döme (a szegedi szoborbizottság titkára): Szeged és Szentgyörgyi István, a szobrász. Szegedi Új Nemzedék 1938. október 9.10. 8. A nagyváradiak hangsúlyozzák „Az országos érdekekhez való szoros hozzásimulás azonban nem zárja ki azt a lokálpatriotizmust, amelyre a saját reputációnk érdekében okvetlenül szükségünk van, s amiért aprehenzióban egyetlen egy oldalról sem részesülhetünk." Nagyváradi Napló 1915. szeptember 5.3. Az ilyen „lokálpatriotizmus" része, hogy az újjáépített falvakat Nagyváradfalvának, Debrecenfalvának sőt Magyarbécsnek stb. akarják nevezni a gyűjtés helyéről.
