Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - SZABÓ DÁNIEL A nemzeti áldozatkészség szobra
emlékművének elkészítésével bízzák meg, majd valószínűleg ezt a megbízást változtatják át Lyka felajánlása után a Kárpátok őre című szobor elkészítésére. Később már nemcsak neves művészek készítik az adott szobrokat és tárgyakat, hanem valaki a helyi polgárságból vagy a városban állomásozó katonai egységből. A pesti szobornál meghatározó szerepet játszanak a szervezés lebonyolításában a hivatalos szervek: konkrétan a Hadsegélyző Hivatal. A szobor végrehajtó bizottságában is ennek, valamint az Auguszta Gyorssegély Alapnak vezetői szerepelnek. A magyarországi „szoborszervezés" hagyományainak megfelelően, 10 természetesen létrehozzák a szobor ún. nagybizottságát is. Ennek nem gyakorlati, hanem reprezentáló szerepe van, amit bizonyít a tagok „toborzása" is. Levélben kérik fel őket erre a tisztségre; majd mikor a válaszok csak vékonyan csordogálnak, újsághirdetésben szólítják fel őket a válaszadásra, tehát annak jelzésére, hogy elfogadják-e a bizottsági tagságot, avagy nem. Hangsúlyozzák, hogy a nagybizottsági tagság nem kerül pénzbe." Majd mikor a felhívás eredménytelen, ugyancsak újsághírben közlik, hogy a visszajelzés hiányát a megtisztelő tisztség elfogadásának tekintik. 9. A szoborbizottság egyik elnöke Kirchner Ármin altábornagy a Hadsegélyző Hivatal vezetője, másik Lónyay Sándorné az Auguszta Gyorssegély Alap ügyvezető igazgatója. Alelnökként Vrabély Armand, a Hadsegélyző Hivatal helyettes vezetője és gróf Wilczek Frigyesné szerepelnek. A tagok között találjuk még gróf Wilczek Frigyest, a Hadsegélyző népjóléti bizottság alelnökét, a Hadsegélyző Hivatal három további tagját: Oroszy Gézát, Kovács Istvánt és Szávozd Richárdot, Agai Vilmost, a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóját, Ballá Jenő szerkesztőt, és a képzőművészetek részéről Róna Józsefet, a Képzőművészek egyesületének A „vidéki" szobroknál a hivatalosságot a város, illetve a megye képviseli, amely segítséget nyújt a szobor létrehozásában. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a vidéki szobroknál a „társadalmi" momentum sokkal erősebb, mint az országosnál, az csak a felavató rituálé része, mint később visszatérek rá, hogy a város átveszi a szobrot: ez természetesen megtörténik Budapesten és Bécsben is. Az igazság az, hogy a birodalmi főváros szobra és a lakosság viszonya inkább a magyarországi vidékiekhez, mint a magyar fővárosihoz hasonlít, s a berlini szobor az, amely a Nemzeti Áldozatkészség Szobrához hasonlóan „állami". Acél Mi szülte ezeket a szobrokat? Alapvetően kettős funkcióról lehet velük kapcsolatban beszélni. Az első egyértelműbb: a különböző jótékonysági akciókhoz való pénzgyűjtés. A világháború kitörésének pillanatától problematikus a háború vezetésének és következményeinek financiális fedezése, biztosítása. Az általános költségvetési támogatáshoz a hadikölcsönök kibocsátása járul hozzá, 1 " míg a háború következményeinek ellensúlyozásához a különböző jóelnökét, valamint Bäsch Árpádot, ugyanezen egyesület választmányi tagját, aki egyben a Nemzeti Áldozatkészség Szobra emlékkönyvének tervezője is. Részben ugyanezek a személyek szerepelnek a Hősök Emlékét Megörökitő Bizottságban, amelynek feladata azon táblák megterveztetése, amelyek a háborúban elesettekre emlékeztetnek. Budapesti Hírlap 1915. március 5.10. 10. A szoborszervezési hagyományokra lásd: Ádámfy József: A világ Kossuth szobrai. Bp.én.; Varjas Károly: Petőfi szobrok hazánkban és határainkon túl (1850 - 1988). Bp. 1989. 11. Budapesti Hírlap 1915. június 10.15.
