Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

plomépítési Bizottság részére, költségvetés kíséretében, de még ekkor is hiányzik a belső díszítésre fordítandó összeg terve. Jellemző módon időpontot sem tud megjelölni - ki mert volna állást foglalni e kérdésben, mikor az Akadémián még javában folyt a vita a honfoglalás dátumáról. Az 1880-as évek második feléből származik egy keresztmetszet a Bazilikáról, amelyen már a belső dekoráció pontos és a legapróbb részletekre kiterjedő megkomponálását láthatjuk.

11 A korábbiakban Ybl általában klasszicizáló belső díszítést tervezett - kivéve a „nagy bazilika" tervet. A legutolsó változatnál ezzel teljesen ellentétes a mindent elborító ornamentális, illetve figurális kifestés, s ez a már említett „millenniumi légkörnek" köszönhető. Pontos ikonográfiái program sajnos nem ismeretes, de feltételezhető, hogy a tervben nemcsak bibliai témájú, hanem világi falképciklusok is szerepelhettek - ez az elképzelés jól illik a történelmi festészet mesterséges, programszerű és hivatalos körök által szorgalmazott felélesztési törekvésébe, mely az ezredéves ünnepségek képzőművészeti előkészületeire általánosan jellemző volt. Ybl már nem érhette meg templomának elkészültét, s 1891-ben bekövetkezett halála után a belső kiképzés megvalósítása a Bazilika építéstörténetének harmadik építészére, Kauser Józsefre maradt.

12 A korszak sok kiválóságát gyűjtötte öszsze a számos festmény, mozaik, dombormű 10. Thold Orbán Imre: A budapesti Szt. István templom. Bp. 1905. 21-22. o. 11. BTMKiscelli 16954-2 Itsz. 12. A főoltár az ő elképzelése alapján készült, középpontjában és szobor elkészítésére, munkájuk eredményének jellemzésére azonban Mojzer Miklós leírása a legtalálóbb: „A mű (t.i. a Bazilika) csak kívülről nevezhető sikeresnek; belseje meglehetősen kiábrándító. Éppen a «jelentés» értelmében kell kiábrándítónak neveznünk. Az alkalmazott formáknak nincs már miértjük. A tervezők önkényesen, a múlt formai kincstárából válogatva szerkesztenek. A «tiszta épitészet» iskolás szelleme ekkorra tökéletesen elfelejti, hogy az építészet «ábrázoló» művészet is. A liturgikus művészet ettől fogva más értelemben válik alkalmazottá, mint a korábbi stílusok idején. Az egyházi rendeltetésű alkotások a régi példák külső formáit alkalmazzák, értelmük nélkül."

1

'

1 A Szent Jobb - egy ereklye és kultuszának története A Szent Jobb kalandos története tulajdonképpen István király temetésével kezdődik. Az első írásos forrás erről Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el, melyet azonban a szertartás előtt még föl kellett szentelni. A testet rejtő márvány szarkofág egyik legérdekesebb emléke a kor művészetének, bizáncias ikonográfiájával, a római eredeti átfaragásaként. Az István halála utáni harcokkal teli évtizedek arra késztették a baStróbl Alajos Szt. István szobrával. Mellettük még dolgoztak a belső dekoráción Fadrusz János, Lötz Károly, Than Mór, Benczúr Gyula, Feszty Árpád - hogy csak a nevesebbeket említsük. 13. Mojzer i.m. 35.o.