Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

zilika kanonokjaic, hogy 1061 táján kiemeljék a szarkofágból a testet és a bazilika középső részén lévő földbe süllyesztett kősírba helyezzék, így próbálván megelőzni a feldúlását és kifosztását.

14 1083 augusztus 20-án Szt. László király kérésére, VII. Gergely pápa engedélyével, ezt a rejtek-sírt akarták fölbontani. A szertartásra a szentté avatási kérelem miatt volt szükség. A szentté avatás nem véletlenül történhetett László korában: ő volt az, aki a Szt. István-féle államszervezetet helyreállította, illetve megerősítette, s ennek fontos része volt ez az esemény. Az országos gyűlést tulajdonképpen augusztus 15re, István király halálának napjára hívták össze Székesfehérvárra. Ez a nap Nagyboldogasszony napja, Mária mennybevitelének egyházi ünnepe, s ahogy Hartvik teátrális jelenetként leírja, e napon István nemcsak rendelkezett az ország sorsáról halála előtt, hanem „kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: «Eg királynője, e világ dicséretes újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel és a papsággal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nekik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet a te kezedbe ajánlom!"» Hozzáteszi még Hartvik azt is, hogy a király imádkozott, jöjjön el a halála éppen ezen a Mária ünnepen. Ez a történet egyben az ország Máriának való felajánlása toposzának a forrása is, mely később a képzőművészeti ábrázolások állandó témája lett. A király halála napján tartották ettől kezdve a későbbi magyar uralkodók Székesfehérvárt az évi törvénynapokat; s az egyházi megemlékezés olyannyira eggyé vált a jogi aktussal, hogy „Leges beati A Szent István Bazilika 1900 körül Klösz György felvétele Budapest Történeti Múzeum (BTM) „A bírálók kiválónak találták Ybl Miklós terveit, és sajnálatosnak ta?~tották, hogy a pénzügyi nehézségek miatt nem lehet azokat ilyen formában kivitelezni. "