Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

kívánságára Bécsben megbíráltatták Friedrich Schmidt és Theofil Hansen királyi építészeti főtanácsosokkal. ATrefort által felsorolt problémák közül kettőt érdemes kiemelni: fölveti egy háromhajós, román stílusú bazilika építésének lehetőségét a kupolás templom helyett, s megemlíti a főbejárat esetleges keletre való áthelyezését. A szakértők válasza az elsőre az, hogy aligha lehet városépítészeti szempontból hangsúlyosabb megoldást találni a kupolánál, márpedig itt éppen az építészeti-városképi hangsúly volt az elsődleges feladat, a másik kérdést válasz nélkül hagyják. A bírálók kiválónak találták Ybl Miklós terveit, és sajnálatosnak tartották, hogy a pénzügyi nehézségek miatt nem lehet azokat ilyen formában kivitelezni. Egy lényeges építészeti elv érvényre juttatását is javasolják; nevezetesen, hogy az alaprajz jusson kifejezésre a külső tömegben is. így végre a gyakorlatban is elkezdődhetnek a munkák: lebontják a hátsó tornyokat, hogy a sekrestye gyűrűje az apszist töretlen félkörívként keretezhesse.

7 Ybl fellelkesülvén a lehetőségtől hetek alatt elkészül a végleges változat vázlataival: ezekre már egységesen az érett reneszánsz stílusjegyek alkalmazása a jellemző. A főhomlokzat Alberti híres mantovai temploma mintájára hatalmas diadalívhez hasonló. A kereszthajók oldalhomlokzatának kiképzése is ezt a mintát követi. Ezek7. Bár a Hild-féle keleti toronypárt lebontották, mégis épül a helyükre két kis kőkupolás torony. A kortárs szakemberek körében ez újból vitát eredményez: vannak (kevesen), akik dicsérik, mint az építészi leleményesség megnyilvánulását, vannak (sokan), akik otrombának tartják őket, sőt aggkori tévedésnek minősítik. nek az 1875-ös vázlatoknak az alapján készülnek el az engedélyezési tervek, amelyeket maga I. Ferenc József hagy jóvá. Az építkezés végre hivatalosan is megindul, bár a tervezés még korántsem fejeződik be: Ybl még egy sor díszítőelemről - szoborfülkék, nyíláskeretezések, toronylezárás, a kupola architektúrája - csak ezután dönt. Jelentős újítás a kupolahéj vasszerkezete is - a XIX. század második felének középületeinél gyakrabban alkalmazott megoldás, eddig elsősorban külföldön.

8 Érdemes a kupolánál mint műfajnál egy kis kitérőt tenni, annál is inkább, mert szinte toposszá vált a magyar építészettörténetben a Bazilika kupolája. A magyarországi építészetben Bakócz Tamás érsek esztergomi kápolnájának kupolája után a török hódoltság korától egészen a XIX. századig nem születtek kupolák, ami annál is inkább szokatlan, mivel a barokk építészet igazán kedvelte ezt a műfajt.

9 Az első nagyigényű magyar kupola Péchy Mihály klasszicista debreceni nagytemplomához épült volna, de nem akadt kivitelezője. „Mire a hazai építészet megérik arra, hogy az építészeti formáknak ezt a legnemesebbjét újraalkossa, a kupolákból kikopik már ikonológiai mondanivalójuk értelme. A magyar klasszicizmus kupolaépítményei a régi ikonológia határán innen esnek. Többé-kevésbé mindegyikük az öncélú építészet szellemében fogant, ahol kevés hely jut az értelmi-teleologikus 8. Az 1886-os engedélyezési terven - Kemény Mária közlése szerint - még fából készült a külső kupolahéj tartószerkezete. 9. Mojzer Miklós: Torony, kupola, kolonnád. Művészettörténeti füzetek.l. Bp. 1971.34-35.0.