Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb
szempontoknak. Az esztergomi székesegyház-kupola óriása Rómára hivatkozással tart meg leginkább valamit a régi kupola-értelmezésből. Jellemző, hogy a toronyhagyomány mennyivel erősebb Magyarországon a kupolákkal kapcsolatos elképzeléseknél. A magyar klasszicizmus nagy templomépítkezésein a kupola és a torony mindig együtt szerepel. Építészeti összehangolásukra lankadatlan törekvést látunk Hild-től Ybl Miklósig... A Bazilika kupolája önmagáért való; külsőséges, és inkább a városnak épül, mintsem vallásos célra (előbbi szerepében sikerültebb is)". Az építkezés 1889-es befejezésével még mindig nem volt kész a templom: hiányzott a belső dekoráció. A kutatás mindmáig nem tudta eldönteni, milyen része volt ebben Ybl Miklósnak. Vannak helyek, ahol biztosan tudhatjuk, hogy az ő alkotásai: a mellékkápolnák és kereszthajók oltár-architektúrájának tervei, a kupola szoborfülkéinek tagolása például. Bizonytalan viszont, hogy mi volt az elképzelése a színezést és a falak díszítését illetően. Egy későbbi leírásban szerepel egy színezett tervváltozat, mely a belsőről ad képet: vakolt falak bibliai témájú falképekkel, az építészeti tagolóelemek különböző tónusúra festve, a szentélyboltozat és a kupola is figurális freskókkal díszítve. 10 Azaz a belső dekoráció gazdagsága megfelelt volna a külső monumentalitásnak. A kellően reprezentatív templombelsőnek időközben újabb indoka született: a millenniumi ünnepségek előkészítése során a Bazilikát is a lehetséges helyszínek egyikeként vették számításba. Ybl arra a felszólításra, vajon kész lesz-e az épület addig, 1883-ban levelet írt a Lipótvárosi TemYbl Miklós terve 1880-as évek FSZEK ,, Ybl... «fejlődésnek indult fővárosunk méltó középpontját* akarja létrehozni. "
