Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
így a bécsi világkiállításnak a „Rotunde"; a párisinak az Eiffel-torony adott úgyszólván karaktert, -vonzerőt. A jelen évben megnyílandó chigagói (sic) kiállítás az által akar nevezetességet szerezni, hogy a vasból való Eiffel-toronynál is magasabb 36 emeletes kőből épült óriás csarnok lesz látható. A legközelebbi londoni kiállításra szintén már most kovácsolják a vasat egy 1165 lábbal magasabb második Eiffel-toronyhoz. A mi 1885-iki országos kiállításunk, ha elégé sikerült volt is, még sem szerzett világra szóló hírt; és pedig csupán azért nem, mert nem nyújtott oly látványosságot, mely eddigelé egy más kiállításon még nem volt látható. Es miután hazánk ezer éves fenállásának megünneplése 1896-ban rendezendő milleniumi kiállítás programja azonos az 1885 évi kiállításéval; tehát még nagyobb mértékben nélkülözendi az újdonság jellegét, ennélfogva előrelátható, hogy annak tömeges látogatásától nem csak a külfödiek, de még a honbeliek sem igen igyekezni fognak. Ezt nem csak az újságok jövendöllik, de minden magyar ember érzi, hogy hazánk ezer éves fenállásának ünnepe, melyhez hasonlót az egész föld kerekségén egy nemzet se ülhet meg, ezeréves dicső történetünkhöz nem elégé méltó lesz és vérünk, kik majdan édes hazánk második ezer éves lételét megünnepelendik, ép oly árvák lesznek ősapái ereklyében, mint mi most; mert az új országházból, a tervezett múzeumból ezer év multán ép oly kévésé kő-kőn lesz mint jelenleg a nemis ezer, hanem csak 600 év előtt épült fényes multu visegrádi királyi várromon. Ezen körülményen tűnődve, és más népek történetét szemlélgetve, azon eredményre jutottam, hogy az egész nagy világon csak egyetlen egy nép dicsekedhetik őseinek oly hagyományával, mely nem csak egy, de már néhány ezer év viszontagsága dacára, még ma is teljes épségben fenáll, és annak a népnek halhatatlanságot biztosít. Ez a kiváltságos nép az egyiptomi, és elpusztulhatlan örökségük a «Pyramisok»! Mióta ennek tudatára jöttem, nem tudok azon eszmétől szabadulni, hogy mi is ezer éves lételünk emlékét beláthatatlan időkre csak is egy pyrámis által biztosíthatjuk; és pedig egy oly 3, vagy 4 oldalú csonka pyrámis által, melynek magassága: 1000 méter (esetlegesük láb), oldalainak egyenkénti hossza szintén: 1000 ,m. (') lenne: tiz, 100-100 m. magas szakaszra osztva; minden szakasz más-más hazai gránitkőből építve; oldalanként és szakaszonként egy-egy háromszögű (&) ablakkal ellátva, melynek a földszinten lévő legnagyobbik 3-4 kapuja: 100 m. széles 10.0 m. magas; a £ szakaszban levők: 90 m. magas; és így tovább minden következő szakaszbeli 10-10 méterrel kisebb, míg az utolsó u.i. 10 szakaszbeli 3-4 ablak: 10. m. széles és 10 m. magas lenne. a legalsó földszintes (ld k ) szakaszban hazánk mostani, u.i. az 1196tói 1896ig terjedő 100 éves idő tartam művészete, ipara, stbi. kitárandó lenne; a fr szakaszban ( I st emelet) a 9 1 század (1696-1796) kultúrája 's így tovább végül az első, vagyis legkisebb szakaszban az 896tól 996ik terjedő első 100 év állapota megismertetendő. A gúla tetején: középben Hungária, Árpád fejedelem, Szt. István és dicsőségesen uralkodó szeretett királyunk I. Ferenc József 0 Felségének lovas szobraitól környékezve. Az ablakok üvegfestményekben az illető században uralkodott fejedelmeket és királyokat, valamint a megfelelő századbeli nevezetesebb történeti eseményeket ábrázolhatnák.
