Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz
Az ablakok (kapuk) szivárvány színe okozta belső félhomályt ezernyi villanyos ívlámpa eloszlatná és tündéri fényben ragyogna jelenünk és multunk. Az egyes szakaszokra és így fokról fokra bent 3-4 lépcső csarnokon és ezek mentén fel és le közlekedő siklókon; kint lehetőleg szintén minden oldalon lépcsőkön és 3-4 oldalt közlekedő gőzsiklókon jutni. Ezen pyramisnak nevezetessége még abban állhatna, hogy 1000 nap alatt épült. Speciállitása pedig a mi milleniumi kiállításnak még az lenne, hogy az egész ezer évet előtüntetendő kiállítás egyetlen-egy építményben rendeztetnék, és most tervezett számtalan kiállítási épületek, valamint a múzeum költségei a pyrámis építési és berendezési költségeinek fedezésére fordíthatók és hogy a kiállítás zárlatával egyúttal meg van már a múzeum is. Hazafiúi kötelességemnek tartottam ezen tervet Nagyméltóságoddal közölni, melynek elfogadása esetére bátor leszek magamat bemutatni és teljes nevemet az innen kivágott háromszögű kihasítványon lévő kiegészítő részeivel igazolni, megjegyezvén, hogy eszmémet egyúttal több napilappal véleményezés végett közöltem és így csak hamar bizonyság lesz aziránt, vájjon ezen terv a nemzet tetszésével találkozand-e vagy sem. A magas kormány részéről történő elfogadás esetére, megjutalmazásomat hazámra bizom; de elvetése esetére, annak kivitelére esetleg alakulni óhajtó magán vállalat irányában előjogomat és feltételeimet fen tartom. Azon reményben, hogy a Mindenható eszmém megvallósulását Nagyméltóságod bölcs kormányzása alatt megélnem engedi, maradtam 4. Budapesti Hírlap \m. 1.14. p. 6. Nagyméltóságodnak Budapesten, 1893 évi január hó 13ikán alázatos szolgája" (megcsonkított aláírás) A tervezet valószínűleg nem jutott el a miniszterelnökhöz, rendhagyó módon még csak nem is iktatták. Semmi nem utal arra, hogy bármikor figyelembe vették volna, csoda, hogy egyáltalán fennmaradt. A szerző óvintézkedése, hogy tervezetét a lapoknak is megküldte, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a tucatnyi fővárosi napilap közül csak a Budapesti Hírlap méltatta néhány soros ismertetésre a magyar piramis tervét, anélkül, hogy állást foglalt volna mellette vagy ellene. 4 Nem sikerült olyan későbbi utalást sem találni, mely azt mutatná, hogy az ügynek volt folytatása. Ezt az elképzelést valóban nem lehetett komolyan venni, már csak a tervezett épület mérete miatt sem, hiszen minden idők leghatalmasabb emberi alkotása lett volna. Ha 1000 m-es élhosszúságú és ugyanilyen magasságú piramisként épül meg, oldalhosszúsága több mint négyszerese, magas-