Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

AZ EGYHÁZIASSÁG VONZÁSÁBAN - BASICS BEATRIX A „basilica minor" és a Szent Jobb

Az első Ybl-terven a kupola emelése tovább folytatódik. A stiláris eltérés kupola és templom között azonban továbbra is fennmarad, éppen a klasszicizáláshoz való ragaszkodás eredményeképpen. 1876-ra, tehát majdnem újabb egy évtized elteltével alakul ki csak a végleges alaprajzi és homlokzati rendszer. Ybl először vázlatokat készített, és az építési bizottmány 1868-as jegyzőkönyve szerint elsősorban a belső tér megerősítésére törekedett, így kívánva megelőzni az újabb szerkezeti problémákat. Az altemplom központi pillérei és a főfalak kör alaprajzú sarok kápolnákat fognak közre. A főhajó és a kereszthajó boltozatát kettős oszlopsor tartja. Ezek - mint azt írásban is megfogalmazta jelentésében - mind a kupola terhének elosztását szolgálták. A homlokzat egyezik az 1867-es tervvel, a kupoladobot viszont ablakok világítják meg. Bordázott külseje leginkább Christopher Wren londoni Szt. Pál székesegyházára hasonlít, a lanterna-csúcs megoldása viszont a párizsi Invalidusok dómjáéval rokon. A későbbiekben is e két példa hatása érezhető, hol az egyik, hol a másik befolyásának túlsúlyával. Megszűnik végre a Hild-féle épületre jellemző aránytalanság, mivel a kupoladob alsó része nagyobb lesz, így a főbejárat portikuszához viszonyított aránya harmonikusabb. 1874-ben újabb tervsorozat készül, immár a sokadik. (Ennek is van egy olcsó variánsa, mint annak idején Hűdének.) Ezt a szakirodalom „nagy bazilika terv"-nek ne• 6 vezi. 5. Magyarország története. VI.2. Vörös Károly: A művelődés c. fejezet. Bp. 1979.1446.0. Ybl írásba foglalja elképzeléseit, s „...fejlődésnek indult fővárosunk méltó középpontját" akarja létrehozni. Szerkezeti szempontból az 1868-as tervre támaszkodik, és a főhomlokzat oszlopos-portikuszos megoldása is megmarad. Megváltozott viszont a környezet: amíg a kupolabeomlás miatt az építkezés szünetelt, Pest legfontosabb útvonalai, így a Sugárút is, kiépülőben voltak, ez utóbbit 1876-ban meg is nyitják. Ezáltal a mai Bajcsy-Zsilinszky út, amely korábban országút volt, fontos kőrúttá lép elő, s éppen a templom hátsó homlokzata illeszkedne ebbe a megváltozott helyszínbe. (A templom helyzete a később átalakult városszerkezethez képest mindmáig nem túl szerencsés, s ezen csak rontottak az elmúlt évtizedek építkezései a környéken. A homlokzat lényegében élvezhetetlen, a külső építészetileg értékes elemei is elsikkadnak a távlat hiányában.) Ybl érezte a helyzet fonákságát és monumentális hátsó homlokzat tervével állt elő: a zárt apszist egy nagy falfülkével, exedrával kívánta megnyitni, ahová a szentélyből a sekrestyén keresztül lehetett volna eljutni. Ezzel a változattal még a hetvenes évek végéig foglalkozik. A színezett keresztmetszeteken először kaphatunk képet Ybl-nek a templom-belsőre vonatkozó elképzeléseiről, s ezek a barokk dekorációkra emlékeztető mindent elbontó freskók furcsa ellentmondásban állnak az épület kissé hűvös és steril neoreneszánsz jellegével. Az 1874-es tervsorozatot részben Ybl, részben Trefort Ágoston kultuszminiszter 6. Ybl Ervin: Ybl Miklós. Bp. 1956.181-182.0. Kemény M.i.m. 82.0.