Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - BORUS JUDIT Kossuth a főváros halottja

naszkodott, hogy Birvdry (Habsburg) ahogy magunk között neveztük a királyt, egyszer meg­engedte a megjelenést a temetésen, koszorút s adakozást meg eltiltott, ?najd most megfordított rendeletet ad ki. '^ 7 Ferenc József halálában sem bocsátott meg egykori és örök ellenfelének, így a képviselőháznak sem maradt más hátra, mint követni Wekerlét. A március 23-i ülé­sen Kossuth Lajos halálhírének bejelenté­se után szavazattöbbséggel Bánffy Dezső elnök indítványát fogadták el, „hogy a kép­viselőház Kossuth elhunyta felett érzett fájdal­mának és részvétének jegyzőkönyvileg ad kife­jezést, s megbízza elnökét, hogy erről a gyászoló családot értesítse; magát a temetésen a ház el­nöke által alapítandó küldöttség által képvisel­teti; küldöttség útján a ház nevében koszorút he­lyez ravatalára; és nyilvános ülést a végtisztes­ség befejeztéig nem tart. " Justh Gyula, (Kossuthot állami költsé­gen temessék el), Herman Ottó (Kossuth a nemzet halottja, saját költségen temes­sék el, síremléket állítsanak fel, és törvényt hozzanak a nagy halott elévülhetetlen ér­demeiről) és Apponyi Albert (a temetés költségeit a Ház fedezze, és Kossuth szob­rának felállítása céljából a ház kezdjen gyűjtést) indítványait elvetették. 18 A képviselőház távirata végül így szólt: „Szomorú megbízatásomból kifolyó lag fogadja Nagyságod és a gyászba borult család tagjai a nemzet képviselőinek mélyen átérzett részvétét, kivonván azt, hogy a Mindenható adjon erőt a súlyos csapás elviselésére, enyhítse mérhetetlen fájdalmukat az a tudat, hogy a nagy veszteség 37. Thallóczy-napló, 469. 38. OGYN, 317-321. 39. Ibid. feletti bánatban és gyászban az egész magyar nemzet osztozik. Budapesten, 1894. évi márczius hó 23-án B. Bánffy Dezső s.k. a képviselőház elnöke" 1 ' 9 Wekerle számára így egyetlen megoldás maradt, hogy Kossuth tisztességes teme­tésben részesüljön, s az uralkodó se hara­gudjon meg. „ Ügyes coupval aztán Kossuth halála után - a fővárosra bízta a temetést, s így a holttest hazahozatalának útjában nem állott semmi. ' Budapest székesfőváros 1892-ben vá­lasztotta a turini remetét díszpolgárrá. Már 1894. március 20-án az agónia hírére a székesfőváros törvényhatósági bizottsága akcióba lépett. Polónyi Géza, majd Kléh István, aki a IV. kerületi társaskör elnöke volt, indítványozta - feltehetőleg Wekerle sugalmazására -, hogy a főváros költségén szállítsák haza, illetve temessék el Kos­suthot. 41 Kammermayer Károly polgármestert egy 1894. március 21-én hajnali fél három­kor érkezett táviratban értesítették Kos­suth fiai atyjuk haláláról. 4 ' Ugyanaznap délelőtt a székesfőváros törvényhatósági bizottsága tanácsülést tartott, amelyen Gerlóczy polgármester fájdalmas hangon jelentette be a halálhírt, majd egy 7 pont­ból álló indítványt terjesztett elő és kérte a közgyűlést, hogy mondja ki: 1. Kifejezik fájdalmukat és jegyzőköny­vileg megörökítik. 2. Márkus József alpolgármester vezeté­sével 25 tagú küldöttség induljon Turinba. 40. Thallóczy-napló, 469. 41. Album, 88. 42. Fővárosi Közlöny (FK), március 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom