Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)
sággal szemben pozitív elfogultsággal játszotta a közvetítő szerepét. 14 Ez tükröződik az egri érsek szavaiban, amikor a reformkor előtti utolsó országgyűlés zárásakor azt fejtegette: hogy az eredménytelen országgyűlés után a rendek mégis reménységgel térnek haza, az a nádornak köszönhető, akit „hálaadó szívvel" szemlélhettek nem egyszer, „mint közbenjárót a' Király és hív Jobbágyok között." 15 A király és a nemzet meghasonlása után Garay János érzelmileg túlfűtött poémája szerint: Ki fogja áthidalni e mély üreg ködét? Ki egy mederbe vinni e két folyó vizét? Ha van, ki végrehajtja az óriás-művet, Csak egy van a hazában, - s ez a nádor lehet! 16 Nem hajtotta végre a folyók egy mederbe terelését. Amit elért, kevésbé látványos: a vizek folyása nádorsága alatt nem vett véglegesen eltérő irányt. Látványos építőmunkát - a szó szoros értelmében is más téren végzett. „Pest városát ujjá alkotta" A budai palotából a nádor rálátott Pestre. „Nem a mostani lázas sietséggel öltözködő Pestre, hanem egy szegényes kisvárosra. A mostani kevély dunasor helyén a redout-épülettől kezdve felfelé egy puszta homokos part terül, melyet az épületfa-kereskedők zsindelyes tutajai borítanak... A tutajokon túl fűzfákkal van benőve a folyam partja, miknek mentében patriarkális halászcsónakok vontatják apacsúros hálóikat; a beljebb terülő homoksivatagot nagy messzeségben szakítja meg az Újépületnek nevezett rengeteg kaszárnya; a mostani állami vasúti indóház helyén van a város szemétlerakodó helye; lefelé a Duna-partot cserzővargák, vászonfestők és halászok házai foglalják el; nyers bőrök végigteregetve a víz mellett. Kék vásznak száradnak a napon. A budai parton gabonás hajókat vontatnak lovakkal a víz ellenében; idáig felhangzik a fullajtárok gyihögetése, ostorpattogása; a hajóhíd ki van nyitva az átkelő hajók végett két óra hosszat. A hídfőn felül 13. 1809 decemberében ekként fordult a nemességhez: „Csak kevesen vannak közületek, kiknek alkalmatosságok esett, az erőhatalommal berohanó ellenséggel megkűzdhetni; de a' mit ezek míveltenek is, több, mint sem a' mit az igazságos Világ olty készületlen, tapasztalatlan Ujjonczoktól még akkor méltán várhatott. Én, a' Ti Fővezértek, ki a' háborúnak minden terheit Veletek egygyütt viseltem, 's minden viszontagságait Veletek híven megosztottam, Én Bizonyságtok vagyok: - Láttam jeles tetteit, a' leglelkesebb Vitézségnek, a' legszebb dicsőségnek tetteit mívelni, mellyek, hogy azokat eggy szóba foglallyam, a' Nemes, lelkes Magyar Nemzethez illők." A halottakról szólva: „Dicsőség fedi csontyaikat; a' Nemzetnek áldása zeng útánnok; és neveik és emlékezetek élni fognak a' Hazának történet könyveiben." (József nádor: Magyar Nemes Hazafiak! Buda, 1809. december 18.) 14. A nádor „magyarbarátsága" nem kevesebbet (és nem többet!) jelentett, mint hogy a bécsi-magyar konfliktusokban számtalanszor a magyar álláspontot képviselte vagy ahhoz állt közelebb. Rendre vállata az ütközést az udvar vezető politikusaival és a császárral is. Magyar ügyekben azonban sem kritikátlan nem volt, sem tévedhetetlen. Több státusfogoly érdekében fellépett, több érdekében nem. 0 volt a nádor akkor is, amikor Kossuthékat bebörtönözték, igaz, ő járt közben szabadonbocsátásuk érdekében is, és ő kérte be az orvosi jelentéseket Lovassy betegségének okairól. Szívügye volt a magyar kereskedelem és a magyar gazdaság ügye, sok elaborátumában fellépett a diszkrimináció ellen, de egyáltalán nem támogatta, sőt veszélyesnek ítélte a Védegylet eszméjét és többször nyilatkozott ellene. (MOL N-22 98. cs. 40, 45. sz.) 15. Diárium 1811/12.1682.1. 16. Garay János: Pálya-képek főherczeg József nádor életéből. Pest, 1865.155.1.
