Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)

pedig egy nagy, idomtalan gömbölyű épü­let tehénkedik ki a partra, egy elmaradt emlék a törökvilágból, valaha a hídfő vé­delmére szolgáló bástya-körönd, kívül va­kolatlan, fekete az időtől, teteje gúla alakú; ezt úgy hívták, hogy rundella. A városi tűz­oltóeszközök lomtára ez időben. A rákosi homoksivatagon porfelhőt hajt végig a forró déli szél. Ez Pest panorámája a budai királyi lak ablakából nézve." Jókai Mór „nézett így szét" Pesten a ná­dor szemeivel az Es mégis mozog a föld köz­ismert fejezetében (A nádornál). Annak a szemeivel, aki aztán sokat tett azért, hogy a szegényes kisvárosból létrejöjjön a „mos­tani lázas sietséggel öltözködő" Pest. Már 1801-ben javasolta a császárnak, hogy Pest szépítésének ügyét - okulva a már II. József által elkezdett fejlesztés ne­gatív tapasztalataiból - bízzák független apparátusra. Ez a javaslat volt az alapja an­nak, hogy később (1808-ban) felállították a Szépítési Bizottmányt. A bizottmány an­nak a tervnek az alapján látott munkához, amelyet még 1805-ben készített el a nádor, Hild János építész tervezete alapján. Ami a régi várost (a belvárost) illeti, meg­jegyezte, hogy az az előző évszázad nyolc­vanas évei óta hanyatlik. Addig a nemes­ség, üzletemberek és kereskedők lakták, de azóta a nemesek és a kereskedők átköl­töztek a II. József által „alapított" Lipót­városba, részben mert az kényelmesebb, részben a belváros magas házbérei és az ár­vízveszély miatt. A belváros csak a Lipót­városhoz közel álló részein szépült, lénye­gében azonban régi állapotában maradt. A belvárosban a legfontosabb teendők közé tartozik a csatornázás. Minden városban fontos ez tisztasági és egészségügyi szem­pontból, különösen az azonban Pesten, ahol a sokszor erős szél homokkal hordja tele a várost és esőzések után a sár a vízle­vezetés hiánya miatt megtorlódik az utcá­kon. A háztulajdonosokat serkenteni kel­lene majd arra, hogy házaikból csatlakozó csatornákat építsenek ki. A város tisztasá­gát és szépülését szolgálná, ha eltávolíta­nák az utcáktól a kovácsműhelyeket és a patkolókat. Meg kell tiltania későbbiek­ben, hogy lépcsőket építsenek a házakból az utcákra, a meglévőket pedig, más akadá­lyokkal együtt, ha lehet, el kell tüntetni. Rendezésre szorul a Duna-part. A bel­városi part teljesen el van hanyagolva. Egy kis darabot kivéve - a hajóhíd környékén, kb. a mai Vigadónál - alkalmatlan, lega­lábbis kényelmetlen a hajók ki- és berako­dására. Ide ürítik a szennyet is a környező házakból és utcákból, ami különösen nyá­ron büdössé, egészségtelenné teszi a kör­nyéket. A hídtól lefelé ki kell kövezni a partot (a molnártóig, a későbbi Vámház té­rig) rakodási lehetőségek biztosításával. A part menti utcát részben fel kell tölteni, részben kőburkolattal kell ellátni, a bale­setek elkerülése végett korlátot kell emel­ni mellé. Egészségügyi okokból el kell távolítani a belvárosból a temetőt és a vágóhidat. Vá­rosrendezési okokból ki kell telepíteni a botanikus kertet, át kell helyezni a hajóhi­vatalt, és a rondellát stb. 17 Ezek telkeit nagyrészt házhelyeknek kellene eladni. Külön fejezet foglalkozik a Lipótváros­sal. Ugyanazok a szempontok vonatkoznak rá, mint a belvárosra. Felsőbb jóváhagyás­sal, az általános városrendezési koncepció­ba illeszkedve szabad csak építkezni. Ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom