Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
APÁK ÉS HŐSÖK - POÓR JÁNOS „Emléke törvénybe iktattatik" (József nádor)
pedig egy nagy, idomtalan gömbölyű épület tehénkedik ki a partra, egy elmaradt emlék a törökvilágból, valaha a hídfő védelmére szolgáló bástya-körönd, kívül vakolatlan, fekete az időtől, teteje gúla alakú; ezt úgy hívták, hogy rundella. A városi tűzoltóeszközök lomtára ez időben. A rákosi homoksivatagon porfelhőt hajt végig a forró déli szél. Ez Pest panorámája a budai királyi lak ablakából nézve." Jókai Mór „nézett így szét" Pesten a nádor szemeivel az Es mégis mozog a föld közismert fejezetében (A nádornál). Annak a szemeivel, aki aztán sokat tett azért, hogy a szegényes kisvárosból létrejöjjön a „mostani lázas sietséggel öltözködő" Pest. Már 1801-ben javasolta a császárnak, hogy Pest szépítésének ügyét - okulva a már II. József által elkezdett fejlesztés negatív tapasztalataiból - bízzák független apparátusra. Ez a javaslat volt az alapja annak, hogy később (1808-ban) felállították a Szépítési Bizottmányt. A bizottmány annak a tervnek az alapján látott munkához, amelyet még 1805-ben készített el a nádor, Hild János építész tervezete alapján. Ami a régi várost (a belvárost) illeti, megjegyezte, hogy az az előző évszázad nyolcvanas évei óta hanyatlik. Addig a nemesség, üzletemberek és kereskedők lakták, de azóta a nemesek és a kereskedők átköltöztek a II. József által „alapított" Lipótvárosba, részben mert az kényelmesebb, részben a belváros magas házbérei és az árvízveszély miatt. A belváros csak a Lipótvároshoz közel álló részein szépült, lényegében azonban régi állapotában maradt. A belvárosban a legfontosabb teendők közé tartozik a csatornázás. Minden városban fontos ez tisztasági és egészségügyi szempontból, különösen az azonban Pesten, ahol a sokszor erős szél homokkal hordja tele a várost és esőzések után a sár a vízlevezetés hiánya miatt megtorlódik az utcákon. A háztulajdonosokat serkenteni kellene majd arra, hogy házaikból csatlakozó csatornákat építsenek ki. A város tisztaságát és szépülését szolgálná, ha eltávolítanák az utcáktól a kovácsműhelyeket és a patkolókat. Meg kell tiltania későbbiekben, hogy lépcsőket építsenek a házakból az utcákra, a meglévőket pedig, más akadályokkal együtt, ha lehet, el kell tüntetni. Rendezésre szorul a Duna-part. A belvárosi part teljesen el van hanyagolva. Egy kis darabot kivéve - a hajóhíd környékén, kb. a mai Vigadónál - alkalmatlan, legalábbis kényelmetlen a hajók ki- és berakodására. Ide ürítik a szennyet is a környező házakból és utcákból, ami különösen nyáron büdössé, egészségtelenné teszi a környéket. A hídtól lefelé ki kell kövezni a partot (a molnártóig, a későbbi Vámház térig) rakodási lehetőségek biztosításával. A part menti utcát részben fel kell tölteni, részben kőburkolattal kell ellátni, a balesetek elkerülése végett korlátot kell emelni mellé. Egészségügyi okokból el kell távolítani a belvárosból a temetőt és a vágóhidat. Városrendezési okokból ki kell telepíteni a botanikus kertet, át kell helyezni a hajóhivatalt, és a rondellát stb. 17 Ezek telkeit nagyrészt házhelyeknek kellene eladni. Külön fejezet foglalkozik a Lipótvárossal. Ugyanazok a szempontok vonatkoznak rá, mint a belvárosra. Felsőbb jóváhagyással, az általános városrendezési koncepcióba illeszkedve szabad csak építkezni. Ki