Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)

GRANDEUR ÉS GLOIRE - VADAS FERENC Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz

lehetne teremteni, és ezzel kapcsolatos elképzelését adandó alkalommal hajlandó a kiállítási bizottság elé terjeszteni. Nem is utalt rá, hogy mire gondol, nyilván pozitív válaszra várt - hiába. A minisztériumban először azt írták az aktára, hogy „a millennium megünneplésére elkészítendő program megbeszélésénél figyelemre méltatható lenne az eszme", és hogy a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a programot bemutatja az országgyűlésnek. Később viszont azzal tették ad acta Willheim beadványát, hogy „egy pantheonnak a Gellért-hegyen való felállítása már tárgyaltatott"}

9 (Innen is kitűnik, hogy az Akropoliszt egyértelműen Nemzeti Pantheonnak tekintették.) Mi történhetett? 1893 február elején terjesztették az országgyűlés elé a millenniumi országos kiállítás költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatot.

30 Ez alkalommal többen is szóvá tették, hogy a kormánynak még mindig nincs részletes elképzelése a honfoglalás ezeréves évfordulójának megünnepléséről; a kiállítás önmagában kevés. Többféle ötletet is felvetettek, Eötvös Károly például ötpontos határozati javaslatot tett, melynek első pontja a kiállítás nemzetközi keretek közötti megtartása volt, a negyedik pedig Árpád és a honfoglalás emlékének megörökítése egy méltó emlékmű által a fővárosban. Heves vita alakult ki, végül Eötvös indítványát, akárcsak másokét, elutasították. Wekerle mi29. Ugyanott. 30. Az országos kiállítás költségének fedezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. 1893. II. 4-6. Az 1892. évi február hó 18-ra hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőház.-Napló VIII. k. Bp. 1893. p. 296-316. niszterelnök viszont határozott ígéretet tett, hogy az ünnepségek programját ismertetni fogja az országgyűléssel. A program csak ősszel készült el, decemberben terjesztették be,

31 és képviselőházi tárgyalására csak egy évvel Willheim Adolf javaslatának benyújtása után, 1894 áprilisában került sor. A nemzeti pantheon terve ebben egyáltalán nem szerepel. Időközben ugyanis Wekerle megbízta Zala Györgyöt és Schickedanz Albertet a millenniumi emlékmű elkészítésével, s ez háttérbe szorította a pantheon gondolatát. Az még felmerült, hogy a Sugárút tengelyébe állítandó ezredévi emlékmű létesítésével egyidejűleg a Gellért-hegyre is emeljenek külön emlékszobrot,

32 de a miniszterelnök ezt túl költségesnek ítélte, s el is vetették. A pantheon ekkor már szóba sem került. Nemcsak a felépítéséről mondtak le a millennium alkalmából, hanem arról is, hogy a parlament ünnepi díszülésén törvényt hozzanak a létesítéséről, illetve letegyék az alapkövét. A pantheon nemcsak tárgyaltatott tehát - ahogy a beadvány hátirata fogalmaz -, hanem egyértelműen el is utasították. Ezek a fejlemények önmagukban is megmagyarázzák Willheim Adolf tervezetének mellőzését, de nem indokolják a mellőzés módját. Noha ő elsősorban a kiállítás fényét emelendő tette meg javaslatát, ezt éppen a kiállítás igazgatósága nem értékelte. Kétségtelen: amíg fennállt az eshetőség arra, hogy az országos tárlat a Lágy31. Miniszterelnök előterjesztése az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplése tárgyában. Az 1892. évi február hó 18ra hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. 524. sz. XVI. k. Bp. 1894. p. 28-30. 32. Uber E.: id. mű p. 356.