Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - BÁCSKAI VERA Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére

mai Szabadság tér helyén kialakított Sétateret, ahol az árnyas fasorban sétálókat térzene szórakoztatta. Széchenyi fontosnak tartotta, hogy a városban gyarapodjanak a díszes középületek és magánházak, ehhez maga is hozzá akart járulni. 1833-ban fogant meg benne a gondolat, hogy egyik eladott birtoka vételárából háromemeletes bazárt építtet a régi Harmincadhivatal helyén. Mint láttuk, e hivatal lebontása és új épületbe helyezése már a század eleji szépítési tervben is szerepelt. Széchenyi felajánlotta, hogy a hivatal telke, valamint egy neki fizetendő összeg ellenében új, szebb és megfelelőbb Harmincadhivatal emelésére vállalkozik. Az épület terveit el is készíttette Hild Józseffel. A bazár tervrajzai nem készültek el, csupán a gróf saját kezű helyszínrajza s elképzelései maradtak ránk egy Orsováról (!) jószágigazgatójának írott levelében. „A Bazár irreguláris formában, melyet nem lehetne s nem is kellene változtatni, 3 emeletre, rézzel födve, s kapuk nélkül építtetne, belülről egy tágas folyosó toldaléktetővel s udvar heiyett kert. A Theatrum és József piac előtt két fedél alatti bejárás... Belül és kívül boltok, kávéházak, sátorok, verandák etc. Casino, Tudós Társaság a házban etc. etc. etc. Azt hiszem derék famíliaház lehetne, és 4 percentet csak hozna. Nékem pedig mindenesetre valami kis hasznot, és kivált moraliter csak okozna! Szép diadal volna két házat építeni egyszerre!" E vállalkozás az egyéni és közérdek szoros összekapcsolódását mutatja: a város két szép épülettel és díszes térrel gazdagodott volna, és Széchenyi is megtalálta volna számítását, mert becslése szerint egy pesti bérház jövedelmezőbbnek ígérkezett, mint egy birtok. S ne feledjük, ez idő tájt Pesten mindössze 30 háromemeletes ház állott. Terve azonban nem valósult meg. A Hivatal lebontása évtizedekig elhúzódott és csak 1873-ban került sor az új fővámpalota (a mai Közgazdasági Egyetem) felépítésére. Köztudott, hogy a Magyar Játékszínrül című röpiratával Széchenyi kezdeményező szerepet vállalt a magyar színház létesítésében. Az azonban kevéssé tudott, hogy a végsőkig ellene volt annak, hogy a színház „a város legrútabb részeinek egyikében", a Belvároson kívül, a Kerepesi úton, a mai Rákóczi úton épüljön fel. Ezért József nádortól kieszközölt a színház számára egy Duna-parti telket (a mai Tudományos Akadémia helyén), s az itt létesítendő színház céljaira tízezer forintot ajánlott fel. A városi tanács ezt úgy értelmezte, hogy a telket a város kapta, s azon a maga költségén fog magyar színházat építeni, „melynek építésében és kormányozásában idegen jurisdictióbéli befolyást nem engedhet." E kijelentés Pest megye ellen irányult, amely élenjáró szerepet töltött be a magyar színház létesítéséért folytatott küzdelemben. Pest megye másodalispánja, Földváry Gábor volt az, aki kieszközölte, hogy Grassalkovich Antal felajánlja színházépítés céljára a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán fekvő telkét. Mivel a pesti tanács nem nemzeti színház, hanem - mint a német színház esetében is - városi színház létesítését kívánta, Pest megye a város ajánlkozását elutasította, és országos gyűjtést indítva 1835. augusztus 26-án elhatározta a színház felépítését. Széchenyi azonban még akkor sem adta fel reményét, amikor