Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - GÁBOR ESZTER Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota

Nem ismerünk Erdődy és Weber közötti levelezést. írásos támaszunk nem lévén, a szerencsésen fennmaradt tervekből és egykorú fotókból, illetve a haszná­latbavételi engedély adatlapjából próbáljuk kikövetkeztetni, hogy milyen igé­nyeket támasztott az építtető az épülettel, illetve az építésszel szemben. Az épület - pontosabban épületegyüttes - két részből állt: a Sugárút felőli te­lekrészen állt maga a villa, mögötte a Lendvay utca felé a melléképület. Az első terven, amelyet Weber 1877. május 7-én nyújtott be Budapest főváros tanácsához engedélyeztetés céljából, a két épületet egy 2.69 m széles, 9.33 m hosszú össze­kötő szárny kapcsolja össze. Az összekötő szárny mindössze egy alul nyitott, felül üvegezett folyosó lett volna - pontosabban: az emeleten üvegezett folyosó, a föld­szinten három íves nyílás, amelyek közül a középső kocsibehajtásra is alkalmas nagy, míg a két szélső gyalogosoknak szolgáló keskenyebb bejárat. E nyitott fo­lyosóról nyílt volna kétfelől a két épület bejárata. Az alig két héttel később, 1877. május 23-án benyújtott módosított terveken az összekötő szárny már nem szerepel, és több olyan változtatás látszik, amely arra enged következtetni, hogy az építtető a költségek mérséklésére utasíthatta a ter­vezőt. Az eredeti tervek a villa összes földszinti és emeleti helyiségeit boltozott­nak mutatják - a módosított terv a földszinten az utcai fronton jelöl boltozatot, máshol már nem. Az emeleti helyiségeket fagerenda födémmel jelzi. Az első ter­ven a melléképület emeletes, emeletén a közlekedő tereken felül öt kisebb-na­gyobb szoba és egy nagyméretű konyha - a módosított terven földszintes, az istál­ló van benne, a kocsiszín és három helyiség. A megépült villa nem volt nagy, a főépület 16.61x19.29 m azaz 320 m , a mel­2 9 léképület 12.32x15.46 m (190 m ) alapterületű volt. A főépület hármas tagolású főhomlokzattal fordult a Sugárút felé. Két egyab­laktengelyes sarokrizalitja háromíves loggiájú középrészt fogott közre. A tégla­falazatok a földszinten vakoltak voltak, az emeleten nyersen mutatkoztak, míg rajtuk a tagozatok (párkányok, keretek, oszlopok, mellvédek) faragott kőből ké­szültek. A sarokrizalitokon a földszinten íves záródású ablakok voltak, az eme­leten tympanonos koronázású ajtók nyíltak a kőbábos balkonokra. A középrész földszintjén alacsonyabb, emeletén magasabb ívű loggia épült, a földszintire négy lépcsőfok vezetett fel. A földszinti loggiára kétoldalt egy-egy íves lezárású ablak nyílt, középen hasonló ajtó. Az emeleti loggia ívei magas párkánytaggal megemelt vállkőről indultak - az ívezet magasabb volt, mint a mögötte fekvő szoba. Ez a megoldás kívülről nagy belmagasságú - tehát elegánsabb - terem képzetét keltet­te. Feltételezhetően nem véletlenül. Az emeleti loggiára vízszintes lezárású ajtó és ablakok nyíltak. A szemöldökpárkány és a loggia boltozott mennyezete között 9. Az Erdődy villa engedélyezési tervei a Fővárosi Tervtárban a 28.366 Hrsz. kötegben, az engedélyezési iratok a BFL.IV.1407.b. 22.432/1877-111., 23.687/1877-111. és 21.890/1878-111. sz. alatt találhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom