Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - GÁBOR ESZTER Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota

keletkezett falmezőkre Lötz Károly képeket festett. A képek meglétéről tudunk, egykorú lapok hírt adtak róluk, sőt a Fővárosi Levéltárban egy Klösz fotóalbumban található két olyan fotó is, ahol a falképek láthatók. A fotók azonban olyan halványak, hogy a részleteket nem lehet kivenni, és a készített reprodukciókon már a nyomuk sem látszik

10

. A Képzőművészeti Szemle 1879. évi első számában hírt adtak arról, hogy Lötz Károly gróf Erdődy István sugárúti palotájának termeibe és loggiáiba fest freskókat. „Lötz már előbb az épület loggiájának fülkéibe festett képeket. Ezek a lovagvilág főszenvedélyeinek allegóriái s megérdemlik, hogy közelebb bővebben ismertessük."

11 E későbbi ismertetés sajnos elmaradt. Az Erdődy villa főhomlokzatának kétszeres hármas osztása révén - két sarokrizalit között a háromnyílású loggia - szerkezetileg rokona a korábban említett Sándor utcai Ádám palotának. Első tekintetre még közelebbi rokonságot mutat a neoreneszánsz villák mintapéldájaként számontartott drezdai Villa Rosával, Gottfried Semper művével (1839). Ez a rokonság azonban látszólagos, csak a főhomlokzatokra érvényes, amelyek mögött két lényegileg eltérő térszerkezetű építményt találunk. Semper művében szigorú geometrikus rendben szerveződnek a szobák a két szintet átfogó központi csarnok köré, akárcsak Palladio XVI. századi villáiban. Weber térelrendezése azonban, mondhatni, földhözragadt. A főhomlokzat mögött itt is hármas osztás volt (valójában csak az emeleten), de a második rétegben a mellékhelyiségek már sokkal inkább igazodtak a mindennapi szokásokhoz, mintsem bármilyen geometriai, vagy esztétikai követelményhez. Weber még a földszinti loggia mögötti termet sem tudta egybentartani: rákényszerült (feltehetően az építtető kívánságára), hogy ezt is kettéossza. Az Erdődy villa 1877. évi engedélyezési tervei nem adnak pontos információt az egyes helyiségek rendeltetéséről, de szerencsénkre egy 1883-as publikációban a helyiségek funkcióit is jelölték. Innen megtudhatjuk, hogy a földszinti nyolc szoba közül négy vendégszoba; a loggiára nyíló keskenyebbik szoba két vendégszobához szolgáló előszoba, egy oldalszoba az inasé, további kettő a házi szolgáké. Az emeleten van az ebédlő és a hozzá kapcsolódó büffé (tálaló). (Ehhez egy keskeny különlépcső kapcsolódik, amelynek rendeltetésére később visszatérünk.) A középtengelyben a loggia mögött van a „terem", azaz a társalgó, a vendégfogadás célját szolgáló legnagyobb, 5.70x7.60 m (43 m

2

) alapterületű helyiség. Tőle jobbra a dolgozószoba, mögötte a hálószoba, majd a fürdőszoba, és a hátsó homlokzat felé a „huszár szobája"

12

. 10. BFL XI. 916. Klösz fotóalbumok 5. kötet No 168-169. 11. Képzőművészeti Szemle, 1.1879. p. 14. 12. Divald K., Rozinay I.: Budapest építményei. Budapest-Eperjes, 1883. 8. tábla