Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - VÖRÖS KÁROLY Városépítészeti modell Kelet-Európában

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK Városépítészeti modell Kelet-Európában VÖRÖS KÁROLY A

bban a mértékben, ahogy a városok gazdasági fejlődésük, emelkedésük során a nemzeti piac központjának egyre több funkcióját látják el, társadalmuk országosan is egyedülálló mértékben polgárosodik, a város maga pedig technikailag is, lakóinak életformájában is egyre inkább urbanizálódik, s építkezései egyre nagyobb lendületet vesznek, úgy merül fel szükségképpen az igény a város - még a reformkorból örökölt s akkor is csak Pestet érintőleg - fejlesztési koncepciójának megújítására, a sokoldalú fejlődés sokoldalú követelményeihez való fokozott alkalmazására. Hild és a Szépítési Bizottmány tervei városrendezésileg még nemigen mentek túl bizonyos telekrendezések megalkotásán, építési szabályzat kiadásán. A korszak hatalmas építési tevékenysége azonban a modern urbanizáció olyan problémáit állítja a városok számára, melyek megoldásához a napóleoni korból örökölt intézmények és koncepciók már elégtelenek. Ezeknek az igényeknek modern szellemű kielégítésére már a 60-as évektől kezdve új meg új tervek születnek. Többek között véleményt ad 1862-ben a vízügyi és építési szakember, Reitter Ferenc; 1864-ben a börtönben ülő Táncsics Mihály; 1868-ban egy pest-budai városépítési konferencia. Valamennyien több irányból is körbejárják a lehetséges feladatokat. Legmesszebbre kétségtelenül az említett konferencia látott, javasolva a városok (gyakorlatilag Pest) építési övezetekre bontását, és ennek során külön ipari övezet kialakítását, valamint egy, a