Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - VÖRÖS KÁROLY Városépítészeti modell Kelet-Európában

város központját a Városligettel összekötő reprezentatív útvonal megépítését. Mindezek előfeltételeként új kisajátítási törvényt javasoltak, amely szükség ese­tén lehetővé teszi új, célszerű utcahálózat, telekosztás kialakítását vagy legalább a meglévő módosítását. A javaslatoknak különleges súlyt adott az a körülmény, hogy a városfejlesztési ügyek intézését 1867 után maga a miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula vette a kezébe. Egyrészt maga is tagja volt annak a liberális magyar arisztokráciának, melynek számára már a reformkorban is Pest szolgált gazdasági és politikai központul, másrészt a Monarchia jövőjéről alkotott politikai koncepciójában is ­melynek alapelve a birodalom magyar felének fokozatos erősítése, hogy az maj­dan a birodalom egészének vezetését átvehesse -, jelentős tényező volt egy olyan magyar főváros kiépítése, mely az ezzel járó adminisztratív és főleg gazdasági, politikai központi funkcióknak mind megjelenésében, mind technikai ellátott­ságában, rendezettségében képes lesz megfelelő keretül szolgálni. Szerep jutott azonban Budapestnek Andrássy tágabb balkáni politikájában is: annak a koncep­ciónak megfelelően, mely az összeomló török birodalom felszabaduló balkáni nemzeteit, kivonva az orosz befolyás alól, a Monarchia és ezen belül elsősorban Magyarország befolyása alá akarta helyezni. Vagyis Andrássy terve a városnak olyan reprezentatív nagyvárossá való kiépítését célozta, mely a fejlődő balkáni burzsoázia gazdasági és urbánus igényeit is kielégítette volna, és vonzerejével természetes központot alkothat számukra. Az említett konferenciára a következő néhány hét alatt - Andrássy felhívására - a városok beterjesztették fejlesztési terveiket. Közülük elsőként a kisajátítási koncepció vált törvénnyé. Az 1868. évi LVI. tc. kimondta, hogy „Pest és Buda területén ingatlan kisajátítható, ha közegészségi, kereskedelmi, közlekedési vagy szépítési célokból új utcák vagy terek nyitása, a létezőknek szélesbítése vagy egyenes irányba vezetése szükségessé vagy hasznossá válik", továbbá, ha már meglévő kulturális vagy egészségügyi intézetek bővítésére, történeti emlékek felállítására, fenntartására és védelmére, állami épületek emelésére és nagyob­bítására szolgál. Kisajátíthatok emellett a népesebb utcákban vagy köztéren, vagy azok közelében levő, egészségre ártalmas vagy kellemetlen, tűzveszélyes gyárak is. A kisajátítást igénylő vállalat szükséges vagy hasznos voltát mindig az országos érdekek vagy Pest és Buda városok közérdekei szempontjából kell megítélni ­hangsúlyozza a törvény. Az ugyanakkor meghozott LVII. tc. pedig a Pest ha­lasztást nem tűrő középítkezéseire felveendő 2-3 millió forintos, 33 éves törlesz­tésű kölcsön teljes bélyeg- és adómentességét mondja ki. (Három év múlva az 1871. évi XLI. tc. ugyanezt a kedvezményt adja meg a város újabb 5 millió forin­tos, hasonló célú kölcsönére.) Az ezt követő háromnegyed év alatt azonban világossá válhatott az is, hogy a városok által ellátandó központi állami és gazdasági funkciók műszaki-építési

Next

/
Oldalképek
Tartalom