Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - VÖRÖS KÁROLY Városépítészeti modell Kelet-Európában

város központját a Városligettel összekötő reprezentatív útvonal megépítését. Mindezek előfeltételeként új kisajátítási törvényt javasoltak, amely szükség esetén lehetővé teszi új, célszerű utcahálózat, telekosztás kialakítását vagy legalább a meglévő módosítását. A javaslatoknak különleges súlyt adott az a körülmény, hogy a városfejlesztési ügyek intézését 1867 után maga a miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula vette a kezébe. Egyrészt maga is tagja volt annak a liberális magyar arisztokráciának, melynek számára már a reformkorban is Pest szolgált gazdasági és politikai központul, másrészt a Monarchia jövőjéről alkotott politikai koncepciójában is melynek alapelve a birodalom magyar felének fokozatos erősítése, hogy az majdan a birodalom egészének vezetését átvehesse -, jelentős tényező volt egy olyan magyar főváros kiépítése, mely az ezzel járó adminisztratív és főleg gazdasági, politikai központi funkcióknak mind megjelenésében, mind technikai ellátottságában, rendezettségében képes lesz megfelelő keretül szolgálni. Szerep jutott azonban Budapestnek Andrássy tágabb balkáni politikájában is: annak a koncepciónak megfelelően, mely az összeomló török birodalom felszabaduló balkáni nemzeteit, kivonva az orosz befolyás alól, a Monarchia és ezen belül elsősorban Magyarország befolyása alá akarta helyezni. Vagyis Andrássy terve a városnak olyan reprezentatív nagyvárossá való kiépítését célozta, mely a fejlődő balkáni burzsoázia gazdasági és urbánus igényeit is kielégítette volna, és vonzerejével természetes központot alkothat számukra. Az említett konferenciára a következő néhány hét alatt - Andrássy felhívására - a városok beterjesztették fejlesztési terveiket. Közülük elsőként a kisajátítási koncepció vált törvénnyé. Az 1868. évi LVI. tc. kimondta, hogy „Pest és Buda területén ingatlan kisajátítható, ha közegészségi, kereskedelmi, közlekedési vagy szépítési célokból új utcák vagy terek nyitása, a létezőknek szélesbítése vagy egyenes irányba vezetése szükségessé vagy hasznossá válik", továbbá, ha már meglévő kulturális vagy egészségügyi intézetek bővítésére, történeti emlékek felállítására, fenntartására és védelmére, állami épületek emelésére és nagyobbítására szolgál. Kisajátíthatok emellett a népesebb utcákban vagy köztéren, vagy azok közelében levő, egészségre ártalmas vagy kellemetlen, tűzveszélyes gyárak is. A kisajátítást igénylő vállalat szükséges vagy hasznos voltát mindig az országos érdekek vagy Pest és Buda városok közérdekei szempontjából kell megítélni hangsúlyozza a törvény. Az ugyanakkor meghozott LVII. tc. pedig a Pest halasztást nem tűrő középítkezéseire felveendő 2-3 millió forintos, 33 éves törlesztésű kölcsön teljes bélyeg- és adómentességét mondja ki. (Három év múlva az 1871. évi XLI. tc. ugyanezt a kedvezményt adja meg a város újabb 5 millió forintos, hasonló célú kölcsönére.) Az ezt követő háromnegyed év alatt azonban világossá válhatott az is, hogy a városok által ellátandó központi állami és gazdasági funkciók műszaki-építési