Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

SZTÁLIN ÚT - VARGA LÁSZLÓ Nagy Imre a jugoszláv követségen

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke vállalta, hogy írásban is megerősíti a Nagy Imrééknek adott biztosítékot. Kádár megjegyezte ugyan a jugoszláv nagykövetnek, hogy mindez egyelőre csak személyes álláspontja, de amint azt korábban láthattuk, Hruscsov még aznap éjjel - legalább hallgatólagosan szintén elfogadta ezt a megoldást.

38 Feltehetően a pulai beszéd részletesebb moszkvai elemzése idézte elő, hogy másnap reggelre felborult az egyezség, az viszont egyértelmű tény, hogy a megállapodást követően Kádár tárgyalt a még mindig Magyarországon tartózkodó szovjet trojkával, Malenkovval, Szuszlovval és Arisztovval, akik egyszerűen megvé39 tózták a jugoszláv követtel kötött alkut. A jugoszlávok mindebből csak azt konstatálták, hogy "a magyar kormány váratlanul új feltételeket támasztott, amelyek lényege az volt, hogy Nagy és Losonczy mondjon le a kormányban viselt tisztségéről, jelentse ki, hogy csatlakozik a magyar kormány harcához az ellenforradalom ellen, gyakoroljanak önkritikát... és kötelezzék magukat, nem tesznek semmit a magyar kormány ellen. A magyar kormány feltételei között szerepelt még, hogy Nagy, Losonczy és a többiek kérjenek menedékjogot az egyik szocialista országban mindaddig, amíg Magyarországon nem rendeződnek a viszonyok."

40 E második tárgyaláson Kádár azzal érvelt, hogy nyilatkozatuk birtokában Nagyék nyugodtan folytathatnák ellenséges tevékenységüket, hiszen menlevéllel rendelkeznek. „Van ennek a csoportnak - fejtette ki Kádár - egy része, akikre vonatkozólag jobb volna, ha egy ideig nem tartózkodnának Magyarországon. Nem lehetnek kijegesedési pont, ne tudjon az ellenség játszani ezzel a ténnyel... A megoldást a következőképpen gondolja: Nagy és Losonczy írjanak egy tíz soros levelet, amelyben kijelentik, hogy nem tekintik magukat minisztereknek és hogy a múltban néhány főkérdésben kialakított álláspontjuk és fellépésük nem volt helyes, hogy egyetértenek azzal a harccal, amelyet a Kádár-kormány az ellenforradalommal szemben vív, e kormány törekvésével szemben nem tesznek semmit, illetve egyetértenek célkitűzéseivel. Ha a csoport más tagjai is tesznek ilyen nyilatkozatot, az is hasznos, de Nagynál és Losonczynál ennek különös jelentősége van, nehogy Kéthly mint a Nagy-kormány minisztere szerepelhessen külföldön." Kádár kívánatosnak tartotta, hogy a csoport egyes tagjai egy időre külföldre távozzanak, „hogy ki hova megy, az magától az illetőtől függ. Mi azt gondoljuk, hogy szocialista országba fognak menni. Amelyik akar, akár Jugoszláviába is mehet. Bár az első időben az volt a véleményünk, hogy nem volna jó, ha Belgrádba 38. Mogyar Szó 1956. december 2. 39. Hiányzó lapok 235. 40. Magyar Szó 1956. december 2.