Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Hanny Erzsébet: Egy sokoldalú „szakférfiú": Toldy László

lös, népszerűen íratott" vezércikkekben tárgyalták és magyarázták a napi eseményeket. Ezen vezércikkek zömét Hazay Ernő és a Toldy testvérek írták.

2 1880 fordulópont volt Toldy László életében. Ekkor adta fel a papi hivatást, hogy megnősülhessen. 1882-től a Kereskedelmi Akadémián segédtanárként működött. Ebben az évben született meg fia, ifjabb Toldy László (1882-1929) és ekkor hagyta el tabáni lakását is. A majdani főlevéltárnok ambícióit nem elégítette ki a segédtanári pálya. A Kisfaludy Társaság, mely 1860-ban kezdhette újra működését és már újjáalakulása előtt is több fontos külföldi müvet adott ki, támogatta a regény- és színműfordításokat. A kiegyezés után fordítások sorozatát jelentették meg. Elég, ha csak a Shakespeare-bizottság tevékenységére gondolunk és Arany János máig utánozhatatlan nyelvezetű és hangulatú fordításaira. A Társaság második legnagyobb vállalkozásában, Molière műveinek lefordításában - nyilván szintén bátyja ösztönzésére, aki a Kisfaludy Társaság tagja volt, és aki tudta, hogy öccse átlagon felül szépen beszél franciául - Toldy László is részt vett. Molière vígjátékai 12. kötetében (megjelent 1883-ban) „A rászedett féltékeny" és „A repülő orvos" című darabokat fordította. Ugyancsak a Kisfaludy Társaság égisze alatt, 1883-ban az Olcsó Könyvtár sorozat 165. köteteként jelenik meg Balzac általa fordított regénye, „Grandét Eugénia" címmel.

3 Egyébként francia nyelvről több más művet is átültetett, bár ezek nem irodalmi, hanem történeti témájúak voltak.

4 Németről is fordított neveléselméleti, történeti, valláselméleti és tennészettudományi munkákat.

3 Ezekben az években rengeteget dolgozott. Hatalmas munkabírással rendelkezett, hiszen tudjuk, hogy 1883-ban a kéthetente megjelenő „Magyar Ifjúság Lapja" felelős szekesztője volt,

6 illetve részt vett katolikus érzelmű folyóiratok szerkesztésében is.

7 Tovább folytatta korábban megkezdett, Történelmi Könyvtár című művelődéstörténeti „sorozatát".

8 1885-ben a millenniumi országos kiállítás 2 A magyar sajtó törtenete 2/2. 1867-1892. Szerk.: Kosary Domokos - Németh G. Béla Bp., 1985. 331-332.

p. 3 A magyar irodalom története Főszcrk.: Sőtér István. 4. köt. Bp., 1978. 561. p. 4 Pl: Taine, Adolf Hippolit: A jelenkori Francziaország alakulása 1-3. Ford. Toldy László, Bp., 1881-1884. MTA kiadóvállalata. 5 Pl: Mi legfontosabb szülők, nevelők, az ifjúsági felügyelők, különösen pedig lelkészekre nézve, írta Jais Egyed. Bécs, 1868.; Albach Sz. J.\ Ahitat órái. Elmélkedések isten, erény és az örökkévalóság felett. Pest, 1871.; Földrajz leányiskolák számára és öntanulásra. Schattcr Gyula után. Pest, 1872.; Világtörténelem. Hitregetan. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schattcr Gyula után. Pest, 1872.; Föld és népei. Hcllwald Frigyes nyomán. 1-2. köt. Budapest, 1879-80. 6 Voit Krisztina: A budapesti sajtó adattára 1873-1950. Bp. 2000. 358. p. 3098. tétel.